Igen van. Az 1901-50 -es adatok (bár nem értem miért nem a 19. századiakat közlöd) Pápáról a mezõgazdasági iskola 683 mm-es adatát mutatják. Holott a Gimnázium 640. Nehéz elképzelni és megmagyarázni, hogy a város közepe és széle közt (2500 m táv) hogyan lehet 50 év mindegyikében 43 mm éves átlagos eltérés a város széle javára. Magasságuk azonos (kb.150 m). A környezõ területek adataival összevetve, amikor a Bakony csapadékadatait vizsgáltam az 1901-80 közti idõszakban a szakdolgozatomban, már értetlenül álltam eme két adat elõtt. Személy szerint 640 körülinek veszem a város sokévi átlagát 683 helyett.
A színskála valóban becsapott, hisz míg a csapadékhiány térképen hatalmas eltérésnek tûnik a sok szín ill. izohiéta pl. Szombathelyhez vagy Gyõrhöz képest, valójában minimális csapadékhiány ez. Sajátos ez az exponenciális színezés a 0-tól kiindulva. Veszprém megyére van 18 féle színárnyalat, míg az egész Alföldre 3. Holott pl. ha a csapadéktérképet nézzük (metnet) októbertõl idáig ugyanannyi esett Gyõr, Pápa, Zirc vagy Szombathely környékén, így a hiány nem valós. Mivel ezekkel több dologgal ellentétben tisztában vagyok így nyomban feltûnik a hiba, bár a színlátásom valóban csökevényes. Rájöttem az okára is, majd utánanézek. Emlékeim szerint a nyárádi automata a bõdületes novemberi esõk idején (130 mm !) néhány napon nem mért (most nem nézem vissza az OMSZ napijelentést) és ezért az OMSZ-nak nincsenek Pápára pontos adatai (Tudtommal a reptér is mér, de valamiért mindenhonnan, pl. WetterOnline,Ogimet kivették annak adtait. Gondolom a katonai titkok körébe sorolták...) zavarban szomoru