Meteorológiai társalgó

Ahogy nézem, aki teheti holnap még élvezze ki maradéktalanul a november, bár október eleje óta folyamatosan csaknem csontszáraz (1-2 mm szitálás, csepergés volt okt 4-től -okt. 15-ig), de esztétikai élményben, a legtöbb ember számára - nekem is - a szebbik arcát.
Hétfőn még északon talán megússzuk a tartós ködpárnát, megemelkedett stratust, aztán ránk is ránk borul elvileg a hidegpaplan...cserébe legalább a csapadékesélyek a nullára redukálódtak...miközben Brassó és Kovászna megyében, a Hargitán pl.,  40-es, 50-es szélben kisebb hóviharok "tombolnak", 1500 méter felett, 10-20 cm vastag hótakarót produkálva...hát az másik bolygó....
Az alattomos aszály viszont nem enged, a várható ködszitálást nem számítanám ide..simán meg lesz az újabb egy hónapos tökéletes szárazság...erről holnap kissé részletesebben majd, a múltkori sorozat ígért folytatásaként... s bár az 5 fokos ködnek, emelt rétegfelhőzetnek, a reggeli zúzmarás, fagyos tájnak, ahol lesz, meg van a maga helye, szépsége ..a látványra valóban ragyogó novembertől, úgy tűnik búcsúzunk....
Igaz a Tar Péter (528 m) néhány tíz hektáros, kőgörgeteges, északi letörésű, meredek hegyoldalán úgy kellett levadásznom egy épkézláb őszi állapotú bükköt, ahogy ilyenkor ki kellene néznie még a bükköseinknek, ha már rég nem dobták volna le a tartós csapadékhiány miatt a leveleiket....a teljes lombozatot...holnap még reménykedem, hogy másfelé belefutok pár ilyenkor megszokottan ezerszínű példányba, de vannak kétségeim....
Addig is had ragyogjon itt is...
Az állóért bocs, de faegyedet egészben kissé nehéz fekvő formátumban...az utolsó képen a kocsánytalan tölgyeken se sok lomb van már, így még november eleje végén, közepe felé haladva, holott ez sem jellemző...épp a legszínesebb arcát kellene élje a középhegyvidéki erdő...