Agrometeorológia
Szigorúan klimatológiai szempontból vizsgálva (és Köppenre hivatkozva) a mediterrán nem más mint a csapadék eloszlásának olyan sajátossága, hogy a téli félév csapadékösszege legalább 3X annyi, mint a nyári. Se több, se kevesebb nem szerepel a leírásban. Az, hogy szub, meg -szerû, meg -hoz hasonló, meg kiscica körme, az most mind mellébeszélés. Klimatológiai szempontból hazánkban nincs semmi mediterrán. Sem szerû, sem hasonló.
Az, hogy a Balkán, Alpok, vagy bármilyen más, sajátos flórájú nagytáj növényzete megjelenik Magyarországon az a földrajzi közelség (el bír addig cammogni szerencsétlen növény, vagy a múltban addig is kiterjedt az élõhelye) és a hasonló talaj, mikro-mezoklíma, kitettség, stb hatása.
Attól még, hogy a mediterréneumban gyakori(bb) faj megtalálható valahol hazánkban, attól még nem lesz a klímánk sehol sem olyan, mint az eredeti élõhelyén.
A mediterrán (szubmediterrán, mediterrán szerû, mediterrán jellegû, szubmediterrán jellegû, stb.) kifejezést egyébként is minden érintett szakterület máshogy definiálja és máshol is húzza meg a határvonalát. De errõl régebben mér regéltem, most nem ismétlem magam.
Az, hogy a Balkán, Alpok, vagy bármilyen más, sajátos flórájú nagytáj növényzete megjelenik Magyarországon az a földrajzi közelség (el bír addig cammogni szerencsétlen növény, vagy a múltban addig is kiterjedt az élõhelye) és a hasonló talaj, mikro-mezoklíma, kitettség, stb hatása.
Attól még, hogy a mediterréneumban gyakori(bb) faj megtalálható valahol hazánkban, attól még nem lesz a klímánk sehol sem olyan, mint az eredeti élõhelyén.
A mediterrán (szubmediterrán, mediterrán szerû, mediterrán jellegû, szubmediterrán jellegû, stb.) kifejezést egyébként is minden érintett szakterület máshogy definiálja és máshol is húzza meg a határvonalát. De errõl régebben mér regéltem, most nem ismétlem magam.