Ezt én is így látom, hogy valahogy az eseménydúsabb zóna mind télen, mind nyáron északabbra tolódott. A hideg ritkán jut le eddig mindkét időszakban, a déli területek melegedésével pedig a szubtrópusi ac északabbra tolódik. 

A gyengébb hidegbázis és jéghiány ezzel együtt szerintem magyarázza, hogy a ciklonpályák jó ideje édzakabbra vannak, mint voltak. Nyáron a hidegfrontoknak csak a gyengébb vége ér el minket, télen pedig nem itt keverednek a légtömegek.
Szeptember viszont ennek ellentmondott, hiszen a jégminimum idején is tudott Borisz kellő hideget lehozni, azért ami szeptember közepén 10°C alá nyomja a Tmaxot (délután +5), az augusztusban is tudna 20°C alatti csúcsokat hozni. Ha ideérne...

A másik gond, hogy június óta egy rövid, szeptember 10-október 10 etapot kivéve a csapadék nagyon elmarad az átlagtól. A télen éppen elértük eddig a 30 mm-t, november 23 mm, otkóber utolsó 2/3-a pedig 2,4 mm-t adott. Augusztus 45, július 5 mm.

Egyébként tegnap néztem egy előadást az amoc-ról, és volt egy ábra a leállás okozta nyomásváltozásokról is. A térképen egy hatalmas, brit-skandi területek feletti H betű figyelt.
Könnyen lehet, hogy a hőtöbblet miatt sem nagyon akar kialakulni nekünk jó helyen stabil magasnyomás. 
Kivéve persze tavasszal, amikor már fogy a hőtöbblet és odáig jut a félteke lehűlése, mint jobb teleken decemberben.