Hát bizony én se' tudom, hogy hová huggyozzak a nagy gyönyörűségtől, hogy most écccenti, vagy kéccenti fog olvadni péntekről szombatra virradólag. Régebben a 15-re is  csak fintorogtunk.
Ha most úgy alakulna a helyzet, hogy rajtam múlna, hogy a március legalább a 2013-as színvonalat elérhetné, egy percig sem tétováznék megnyomni a gombot. A természet sem indulna be, meg az a 30 mm-nyi hócsapadék is elég lenne ahhoz, hogy ne pörzsölődjünk halálra júliusban meg augusztusban.
De hát ez a világ már nem az a világ. Makkász apó a következő generáció magyar kártyáin -  bár azt sem fogják tudni, hogy mi az - már bőrtangában fogja vedelni a napfényes tengerparton a jégbehűtött coca colát a pálmafák alatt.  Disznóvágás helyett beszerzik a cuccot a lidli hűtőpultjaiból, szánkózni meg virtuálisan fognak a légkondis panel odúban. 
Napvilág, holdvilág, megbolondult a világ.