Az óceáni lemezeken csak a hidrosztatikus nyomás nõ minimális mértékben a kontinentális jég olvadásának - globális vízszintemelkedésnek - hatására, de az nem oszt, nem szoroz. Olyan helyeken okozhat mozgásokat, ahol akár több 100, vagy akár 1000 m nagyságrendû jégréteg tûnik el. Ott a pár tíz, de inkább pár százezer, vagy millió év alatt kialakult egyensúlyi helyzet szûnik meg, és a (kontinentális) lemez emelkedésnek indul a felhajtó erõ hatására. Ez is nagyon lassú mozgás, de okozhat töréseket, vulkáni tevékenység emelkedést is, de ez nem emberi idõléptékû folyamat. Emlékeim szerint Salo (rég találkoztam bármiféle hozzászólásával - merre van?) válaszolt nekem valamelyik fórumon egy kérdésemre: A Földközi tenger elzáródása és a párolgás okozta több száz m-es vízszintcsökkenés hatására az aljzat egyensúlyi helyzete megszûnt és a lemezek függõleges mozgása okozhatott vulkáni tevékenység növekedést. Egészen biztos, hogy nem globálklíma - befolyásoló mértékût.

Ilyesmirõl kérdezd a Metneten a geológusokat - vannak néhányan.

Harmincegynéhány éve Bõs-Nagymarossal kapcsolatban a sötétzöldek illészolikával az élen azzal (is) riogattak minden hozzá-nem-értõt, hogy a felduzzasztott víz terhelésének hatására mindenféle katasztrofális lemeztörések, földrengések várhatók. Ahhoz egy kicsit (?) nagyobb erõhatások szükségesek.