Az elsõ linked megnyitása után elsõ dolgom az volt, leellenõrizzem, tudják-e a cikk írói mi az az inverzió!?
Meg a meteorológiához értenek-e!?
Lássuk!

"3.1. A vizsgálatok helye, ideje, környezeti adottságai

A vizsgálatokat több termõhelyen végeztük. A Szent István Egyetem Kísérleti
Üzemének génbanki fajtagyûjteménye Szigetcsépen található. Itt fajtánként 4 fa állt
rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Szigetcsép a Duna-Tisza közi, síkvidéki termõtáj
északi részén, a Csepel-szigeten helyezkedik el. A nagy téli hõmérsékletingadozások, és
a gyakori tavaszi fagyok miatt a kajszi- és õszibarack-termesztés számára nem
tekinthetõ optimális termõhelynek. A másik fõ vizsgálati helyünk Pomázon volt. A
Pomázi Munkaterápiás Intézet Dolinai kerületének üzemi gyümölcsösében végeztük a
megfigyeléseket, illetve innen gyûjtöttünk kísérleti mintákat. Az ültetvény a Pilis
hegység keleti határvidékén lévõ dombokon létesült. Mind a domborzat, mind a
mikroklíma igen kedvezõ a vizsgált két faj termesztése szempontjából, ez hazánk egyik
legjobb kajszi és õszibarack termõhelye. Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság.
Szabadföldi megfigyeléseket Szatymazon is végeztünk, Szél István õszibarack
fajtagyûjteményében. Itt 4 fát telepítettek fajtánként. Szatymaz a dél-alföldi,
kedvezõtlen környezeti adottságokkal rendelkezõ termõtájban található. Gyakoriak a tél
végi és virágzáskori fagyok, amelyek a kajszi és az õszibarack termesztését
kockázatossá teszik.
A laboratóriumi vizsgálatokat a Szent István Egyetem (korábban Kertészeti és
Élelmiszeripari Egyetem) Kertészettudományi Karának Gyümölcstermõ Növények
Tanszékén valamint Genetika és Kertészeti Növénynemesítés Tanszékén végeztük.
A vizsgálatokat 1994 õszén kezdtem el a Tudományos Diákkör keretében.
Pomázon 4 kajszi, Siófokon 4 õszibarack fajtát vontam vizsgálatba. A több fajtára és
több termõhelyre kiterjedõ vizsgálatokat 1997-ben kezdtem, mikor felvételt nyertem a
nappali tagozatos doktorandusz (Ph.D.) hallgatók sorába, a Gyümölcstermõ Növények
Tanszékre.
Értekezésemben a 6 téli nyugalmi idõszak alatt végzett kísérleti munka
eredményeit dolgoztam fel.


3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai

A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."

Ha merek hinni a szememnek, és jól értelmezem a dolgot, akkor itt egy akkora szarvashiba van, hogy elképesztõ!
Gondolom nem csak nekem tûnik fel...
Ha tévedek, akkor elnézést!