Errõl csak annyit, hogy 2 éve a leghíresebb kertészeti egyetemre bevitt az egyik ott tanuló ismerõsöm minden fajta fügénkbõl néhány ágat, és mesterségesen fagyasztással kísérleteztek vele, hogy melyik mennyit bír.
Betették a fagyasztóba, kivették, majd megnézték hogy mennyire károsodott.
Olyan eredmények jöttek ki, amik nem lehettek valósak, kérdezgettem, hogyan csinálták.
Hát kiderült, hogy a fagyasztás után egybõl vizsgálták is.
Téli fagyásnál tudni kell, hogy ha van egy kritikus hõmérséklet, vagy akár olyan aminél elfagy a növényi rész, fügénél például egy hajnali -16 fok után délelõtt 10 órakor, vagy délután kettõkor még nem látni rajtuk semmit, sõt, van hogy napokig ugyanolyanok, mint a fagy elõtt.
Aztán csak utána feketednek el a rügyek.
Tehát van egy kis átfutási idõ, amíg a fagykárnak látható jelei vannak.
Ezt persze nem tudták a vizsgálatnál, vagy lehet hogy tudták csak nem sejtették, vagy pont elfelejtették, nem is értem hogy követhettek el ilyen hibát!
Egyébként valóban vannak szórások, például a megfigyeléseim szerint nagyon lényeges, mennyire van tele vízzel a növény.
Ha egy száraz idõszak után van fagy, kevésbé okoz károkat, mintha a növény csurig lenne vízzel.
Például ha most az Alföldön fagy lenne, nem okozna akkora kárt, mintha 3 hete esne egyfolytában.
Kíváncsi lennék, fokokban mekkora eltérés lehet egy száraz és egy csapadékosabb idõszak utáni fagyhelyzetnél, ami kárt okoz, 1 fok, kettõ, három?

Egyébként mivel a meteorológia és azon belül az inverziológia a szenvedélyem, így leginkább arra koncentrálok!
Azért ha tudja valaki, vagy rájön, mit kifogásoltam az általam bemásolt részben, akkor írja le, kíváncsi vagyok, jól gondolom-e!?