Sokszor hallottam már én is a ködhajlam növekedését, igazából az, hogy a magasban melegszik a levegõ, még nem hozza meg a ködöt, még csak nem is szükséges feltétel.
De a ködhajlam növekedése sem azt jelenti, hogy feltétlen köd lesz, ez inkább amolyan statisztikai ízû kifejezés, ami talán azt akarja sugallni, hogy ha melegszik a magasban, akkor ha sok esetet nézünk, akkor iylen helyzetben többször fordult elõ köd.
Ugye a kislexikonban mindenki el tudja olvasni a köd kialakulásának fajtáit (kisugárzási, áramlási). Ezek kialakulásában nem játszik szerepet az inverzió. Az inverzió inkább arra jó, hogy 1: ne legyenek függõleges, átkeverõ mozgások a légkörben, 2: a lassú leáramlás összegyûjti a talaj közelében a nedvességet.
Ha nincs nedvesség, akkor 3214°Cos inverzió sem hoz ködöt.
Általában nem is az inverzió miatt van köd, hanem ha a felszín erõsen lehûl, akkor ott kisugárzási köd keletkezik (ha jók a feltételek). Ekkor persze a talajközeli réteg sokkal jobban lehû, mint a felettelévõ, azaz inverzió alakul ki. Télen "közkedvelt" idõjárási helyzet a hidegpárna, ami úgy alakul ki, hogy a hideg levegõ, a nagyobb sûrûsége és a ygenge áramlások folytán ittreked a Kárpát-medencében. Ilyenkor nagyon szeret kialakulni köd, persze inverzió ekkor is van (egy idõ után, fõleg ha fölötte már vált az áramlás), mert alul hideg a levegõ, de a köd ekkor sem az inverzió miatt jön létre, hanem mert a hideg levegõ sokkal kisebb abszolút nedvesség esetén is telítetté válik, így kevesebb nedû kell a ködhöz. Az inverzió csak konzerválja a helyzetet éslassacskán pótolja, növeli az alsó rétegek nedvességtartalmát.
Érdekes, hogy sokszor az elsõ napokban köddel indulunk, majd az egész cucc felemelkedik és sztrátuszként okoz borongós idõt, nem pedig ködként.