Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
"Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd."
Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.
Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.
Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.
Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.