Sokan elkövetik azt a hibát, hogy össze-vissza ültetnek mindent, amit az eltérõ érési/betakarítási idõszak miatt - mivel egymás mellett vannak - nem lehet megfelelõen megvédeni, permetezni. Tanultam gyerekkori tapasztalatomból, amikor a világ összes, eltérõ érési idejû csemegeszõlõ fajtáját elültettem egy zsebkendõnyi területre, aminek tönkre ment a kétharmada a korlátozott permetezhetõség miatt.

Mivel a kert(ek)re fordítható idõm, energiám meglehetõsen korlátozott, számûztem a termesztésbõl a tömegcikkeket (krumpli, zöldbab, borsó, petrezselyem, sárgarépa). Részben nem tudom semmivel sem kevesebb vegyszerrel termelni, mint a nagyobb termelõk (krumpli), nem tudom optimális idõben leszedni, és tönkre megy (borsó, zöldbab), vagy az erõsen kötött talajon nem tudok elfogadható minõséget elõállítani, mivel nem vídia betétes a gyökércsúcsuk (petrezselyem, sárgarépa). Ezeket megbízható termelõktõl szerzem be. A zöldségfronton meghagytam pár tõ fõzõtököt, sütõtököt (igénytelenek), és néhány tõ paradicsomot, ami friss fogyasztásra általában kitart az elsõ fagyokig egy kis sárgaréz tüskével a szárában a paradicsomvész ellen. A téli eltevésre 1-2 mázsa nagyüzemi szabadföldi paradicsomot kapok egy barátomtól akkor, amikor a boltokban már szabadföldi szinte nem is kapható. Kb. 30 Ft-ot kap a full érett, alacsony savtartalmú, magas szárazanyag tartalmú paradicsom kilójáért a konzervgyártól, neki nem tétel, amit nekem ad, nekem jól jön, és tudom, hogy õ pontosan betartja az elõírt várakozási idõket a vegyszerezések után.

Megmaradt anyukámnál a csemegeszõlõ (redukált fajtaválasztékkal) és az általában többes hasznosítású (friss gyümölcs, lekvár, befõtt, aszalvány, pálinka) gyümölcsfák: Õszibarack, kajszi, körte, meggy, cseresznye, szilva. Teljesen érett gyümölcsöket boltban általában nem lehet venni. Inkább a gyümölcsfákkal veszõdök, mint a tömegcikk zöldségekkel.

Ezek a mostani esõs, párás idõben heti egy teljes munkanap, száraz idõben kb. kéthetente fél nap növényvédelmi munkát jelent. Természetesen úgy, hogy amit lehet, mindent próbálok lehetõleg azonos vegyszerekkel permetezni, de nem lehet mindent.

Nagyobb probléma, amikor virágzáskor kell rovarölõvel permetezni (pl cseresznyét levéltetû, körtét hajtáshervasztó darázs ellen). Van néhány rovarölõ szer, ami méhekre ugyan nem ártalmas, de éves alkalmazási számuk meglehetõsen korlátozott, vagy nem szabadforgalmazásúak. A leghatékonyabb nagyüzemi szereket sajnos nem tudom alkalmazni, vagy túl mérgezõek ahhoz, hogy pl. városon belül alkalmazni lehessen õket.

Összesítve: nagyon jól meg kell tervezni, hogy az ember mit termesszen a (kis)kertjében. Mindent csak akkor lehet, ha neki és a családjának mindenre korlátlan ideje van. Ilyen manapság meglehetõsen ritkán fordul elõ.