Globális jelenségek
Bakonyvár:
nagyon érdekes a Medárddal kapcsolatos hozzászólásod!
(az egész MetNet-ben ez a legjobb, hogy nagyon érdekes témákról tud meg az ember új dolgokat vagy kezdi el foglalkoztatni és néz utána a már "tudottnak hitt" dolgoknak)
...mert szerintem nincs igazad vagy csak részben a Medárd jelenség okát illetõen, de nem tudom bizonyítani, tehát inkább csak a probléma ismételt felvetése ez, kis kiegészítéssel, hátha valaki (persze te is) ír még hozzá.
én úgy tudom, hogy a medárdi európai monszun oka a kontinens és az óceán hõmérsékletében hirtelen beálló nagy hõmérséklet különbség. tudjuk, hogy az északi féltekén a ciklonképzõdés alapja, hogy a nyugati hidegebb és a keleti melegebb levegõ keveredni kezd. ilyen elrendezõdés éppen ekkortájt alakul ki, hisz a Kelet-Európai Síkság (ami télen oly hideg) júniusra-júliusra felmelegszik (Moszkvában gyakori a 30 fok), míg az Atlanti Óceán hideg marad (télen 10, nyáron 15 fokos, Londonban ritka a 30 fok). ez a hõmérséklet különbség kedvez a ciklon, és itt mondok ellent neked, a mediterrán ciklon képzõdésnek. kialakul a Medárd.
ezt megerõsíti az, hogy pusztán nyugati frontokból sem nem kapnánk ilyen gyakran és fõleg nem ilyen mennyiségû esõt. pl. egy nem "kontinentális" mondjuk izlandi középpontú ciklon peremciklonjai 3-4 naponta okoznak záporos, fél napig esõs pár miniméteres csapadékot. ide "több kell", mediterrán ciklon! be kell látni, hogy az egyetlen rendes csapadékot adó légköri képzõdmény nálunk ez. ilyenkor van - mint most is volt - hogy napokig zivatar, csendes esõ formájában 50-100 mm csapadék lehullik szinte mindenütt, a ciklon itt kavarog hosszú napokon át, itt születik és itt is "döglik meg". nem erõs nyugat-keleti az áramlás.
a folyamat aztán, kb. "40 nap" múlva erõsen gyengülni kezd, majd megszûnik, mert az alacsonyabb napállás miatt már
elkezd hûlni a Kelet-Európai síkság és augusztusban arrafelé
már kezd beköszönteni az õsz. gyengül a hõmérséklet különbség.
ha pedig a Medárd elmarad, az nem más, mint hogy az egész Föld szintjén olyan alaphelyzet alakul ki ami kevésbé kedvez annak, hogy ez a kontinens-tenger hõmérsékletkülönbség, tehát a "helyi tényezõ" alakítsa az idõjárást.
lehet, hogy tévedek! hivatkozást nem találtam. kiváncsian várom a te és mások véleményét. egy biztos, nagyon érdekes, igazi éghajlati kérdés.
nagyon érdekes a Medárddal kapcsolatos hozzászólásod!
(az egész MetNet-ben ez a legjobb, hogy nagyon érdekes témákról tud meg az ember új dolgokat vagy kezdi el foglalkoztatni és néz utána a már "tudottnak hitt" dolgoknak)
...mert szerintem nincs igazad vagy csak részben a Medárd jelenség okát illetõen, de nem tudom bizonyítani, tehát inkább csak a probléma ismételt felvetése ez, kis kiegészítéssel, hátha valaki (persze te is) ír még hozzá.
én úgy tudom, hogy a medárdi európai monszun oka a kontinens és az óceán hõmérsékletében hirtelen beálló nagy hõmérséklet különbség. tudjuk, hogy az északi féltekén a ciklonképzõdés alapja, hogy a nyugati hidegebb és a keleti melegebb levegõ keveredni kezd. ilyen elrendezõdés éppen ekkortájt alakul ki, hisz a Kelet-Európai Síkság (ami télen oly hideg) júniusra-júliusra felmelegszik (Moszkvában gyakori a 30 fok), míg az Atlanti Óceán hideg marad (télen 10, nyáron 15 fokos, Londonban ritka a 30 fok). ez a hõmérséklet különbség kedvez a ciklon, és itt mondok ellent neked, a mediterrán ciklon képzõdésnek. kialakul a Medárd.
ezt megerõsíti az, hogy pusztán nyugati frontokból sem nem kapnánk ilyen gyakran és fõleg nem ilyen mennyiségû esõt. pl. egy nem "kontinentális" mondjuk izlandi középpontú ciklon peremciklonjai 3-4 naponta okoznak záporos, fél napig esõs pár miniméteres csapadékot. ide "több kell", mediterrán ciklon! be kell látni, hogy az egyetlen rendes csapadékot adó légköri képzõdmény nálunk ez. ilyenkor van - mint most is volt - hogy napokig zivatar, csendes esõ formájában 50-100 mm csapadék lehullik szinte mindenütt, a ciklon itt kavarog hosszú napokon át, itt születik és itt is "döglik meg". nem erõs nyugat-keleti az áramlás.
a folyamat aztán, kb. "40 nap" múlva erõsen gyengülni kezd, majd megszûnik, mert az alacsonyabb napállás miatt már
elkezd hûlni a Kelet-Európai síkság és augusztusban arrafelé
már kezd beköszönteni az õsz. gyengül a hõmérséklet különbség.
ha pedig a Medárd elmarad, az nem más, mint hogy az egész Föld szintjén olyan alaphelyzet alakul ki ami kevésbé kedvez annak, hogy ez a kontinens-tenger hõmérsékletkülönbség, tehát a "helyi tényezõ" alakítsa az idõjárást.
lehet, hogy tévedek! hivatkozást nem találtam. kiváncsian várom a te és mások véleményét. egy biztos, nagyon érdekes, igazi éghajlati kérdés.