Lehet, hogy a melegnek vannak tartalékai (bár hogy mennyi van, nemigen tudhatjuk) Viszont az őszi, sőt talán a tél eleji cirkulációs jelleget, ezzel időjárásunk arculatát alapvetőn meghatározza a hemiszféra északi tájainak őszi lehűlése, ami nemsokára kezdetét veszi. A fő kérdés, hogy milyen gyorsan és mennyire hűlnek le a szubarktikus tájak, és hol lesznek nagyobb, tartósan alacsony hőmérsékletű területek. Ezzel összefüggésben mennyire lesz hajlam hidegleszakadásokra, és hogy ezek mennyire érintik térségünket. Ebbe az irányba érdemes figyelgetni már augusztus végétől. Az akkor induló kora őszi időszak sokat elárulhat az ősz és a kora tél "jelleméről"
Maradjunk annyiban, hogy mivel a magasabb szélességeknek ez az incipiens lehűlése most még nem jelentkezik, egyelőre gyakorlatilag semmit se sejthetünk a hónapokkal későbbi időjárásról. Tény, hogy a rendkívül meleg nyár hajlamos "visszanyúlkálni, visszaköszönni" az őszi hónapokban, de még ennek a feltételezése is roppant bizonytalan lábakon áll. Nem beszélve arról, hogy a július legvégén kezdődött, és nem is igazán harapós hőhullámmal együtt sem tűnik ez a nyár rendkívül forrónak. Jó meleg volt, ez tény, de nem kirívó.
A modellek jövőképe pedig eléggé instabil most. Igaz, 240 órán belül pillanatnyilag inkább a melegnek áll a zászló.Az egyre aktívabb észak-atlanti, ill. jeges-tengeri ciklontevékenység,  a feltűnően kimélyülő cikloncentrumok azonban bármikor "belódíthatják" fölénk a lényegesen hűvösebb légtömegeket. Egyelőre jobbára az látszik ugyan, hogy a kontinens déli és középső részein húzódó meleg anticiklonális övezet "fütyül" az északi területek történéseire. De meggyőződésem, hogy ez bármikor alapvetően megváltozhat a modellek térképein. Érdemes lesz figyelni az egymást követő futásokat. Az év szinoptikailag  legérdekesebb, legsokatmondóbb időszakainak egyike veszi kezdetét nemsokára.