Meteorológiai esélylatolgatások
A következő kb. egy hét időjárása, de legalábbis a modellek térképein látható történések igencsak érdekesnek ígérkeznek. Egyelőre ez utóbbi tekintetben elég nagy káosz látszik, mégis, sok futás és több op. képeit figyelembe véve, egy csúszópályás alaphelyzet körvonalai tűnnek elő.
Persze, maga a csúszópályás szituáció nagyon instabil dolog, nem véletlen a modellek hezitálása. Ebbe az alaphelyzetbe ugyanis két "verkli" van "összeépítve" Először is, van egy atlanti komponense: egy ismételten a blokk felé tendáló félblokk, izlandi-brit ciklonnal, azori AC-al.
Másodsorban van egy szárazföldi összetevő, ami egy észak, északkelet-európai hideg anticiklonból és mediterrán ciklonokból áll. E kettő aránya, erőviszonyai határozzák meg, merre tendál végeredményben a felállás. Ha az első kerül túlsúlyba, az ék-i AC egészen visszaszorul keletre, a kontinens nagy részének vonatkozásában félblokkos, félzónás kép áll elő. A másik összetevő uralkodóvá válásával a mediterránná lett ciklon teljes, tartós lefűződése figyelhető meg az atlanti alacsony nyomású területről, hátoldali áramlásának összekapcsolódásával az északi AC előoldali hidegáramlásával. Ezzel ék-i hosszú légpálya jön létre a szárazföld középső része felett, térségünkben sarki-szárazföldi hideglevegő beáramlásával.
Megjegyzendő, hogy vélhetőleg két hidegmag, nevezetesen az észak-amerikai és az északnyugat-eurázsiai erőviszonyai határozzák meg döntően, hogy a csúszópályás szituáció melyik összetevője válik túlsúlyossá. Ha az első dominál, az atlanti összetevő lesz az uralkodó, ha az eurázsiai az erősebb, úgy a szárazföldi-mediterrán.
Fentiek előrebocsájtásával nézzük a konkrét helyzetet. Tegnap és tegnapelőtt voltak futások (GEM, GFS) melyek a második lehetőséget villantották fel: ék-i légpálya, térségünkre nézve határozott sarki-szárazföldi hidegelárasztás a jövő hét vége felé. Mára a mérleg nyelve az ellenkező irányba lendült. A jelenleg induló lefűződés még megtörténne, de az így létrejövő "ék-i AC, mediterrán ciklon" elrendeződés nem tartósodna, még kevésbé kapcsolódna össze a medi hátoldala az ék-i anticiklon előoldalával, nem jönne létre hideg ék-i légpálya. Az Észak-Atlantikumban gyorsan, erőteljesen süllyedő légnyomást adnak most a nagy modellek, az északi AC gyors meghátrálásával k felé. Emiatt az atlanti ciklontevékenység nem szorulna le a Mediterráneumba, nem lenne második alácsúszás: a csúszópályás felállás átmenetileg(?) megszűnne.
A kontinens nagy része vonatkozásában gyorsan a teljes blokk irányába menő félblokk, majd a blokkban térségünkre nézve előoldali pozició néz ki az űrtávlat határán. Ilyen jelenleg a GFS:
Link Link Link
Megjegyzendő, hogy a többi modell inkább fenntartja a csúszópályát, tehát GFS verziója a potenciálisan előfordulható változatok szélső pontja.
ECM: Link Link Link
GEM: Link Link Link
Még két kép a fentiekhez: Link
Feltűnő az észak-amerikai hideg terület túltengése. Ennek alapján nem túlságosan meglepő a "lelőhetetlen" észak-atlanti ciklontevékenység. Ugyanakkor az északkelet-európai, nyugat-szibériai hideg terület sem fejletlen, ezért lehet egyáltalán csúszópálya. Viszont ez utóbbi nem expanzív, átmenetileg visszahúzódhat keletre. Hogy az európai makrokép nem válik mégsem zonálissá, az se csoda. Az AO a pincébe megy, és ez már a sokadik ilyen futás:
Link
A közelebbi, jobban megfogható kilátásokra térve el lehet mondani, hogy a nemsokára kialakuló, lefűződő mediciklon hátoldala, az északi, északkeleti komolyabb hidegbetáplálás most már szinte bizonyos elmaradása miatt, nem fog jelentős hideg légtömeget tartalmazni.
ECM: Link Link Link
GFS: Link Link Link
Első megközelítésben az csak a Dunántúl nyugati fele számára jelent nagy valószínűséggel havazást, máshol vegyes halmazállapot, ill. inkább eső feltételezhető. Ha megnézzük a T925 térképeket, azt látjuk, hogy kedden napközben még az egész ország felett negatív értékek láthatók. Szerdán és csütörtökön nagyjából az ország nyugati kétharmada a 0 fok alatti, míg a keleti harmad az a fölötti értékek alá esik. Pénteken aztán nyugatról ismét előretörne, az ország legnagyobb részét elfoglalva, a fagy 925 hepán. Ehhez ECM szerint kedden nem tartozna csapadék. Szerdán dny felől csapadékzóna érne el, a Dunántúlon nagyobb, keleten kisebb csapadék-mennyiségekkel. A halmazállapot nyugaton szilárd lenne, középen feltehetőleg vegyes, egészen keleten folyékony. Csütörtökön a Dunántúlon még ígérkezik havazás. Pénteken szintén nyugaton
lehet hó, de ekkor már délkeleten is mutatkozik csapadék, szintén hó formájában. Megjegyzendő, hogy nem nagy mennyiségekről van alapvetően szó, és külön kiemelendő még most is a bizonytalanság.
Persze, maga a csúszópályás szituáció nagyon instabil dolog, nem véletlen a modellek hezitálása. Ebbe az alaphelyzetbe ugyanis két "verkli" van "összeépítve" Először is, van egy atlanti komponense: egy ismételten a blokk felé tendáló félblokk, izlandi-brit ciklonnal, azori AC-al.
Másodsorban van egy szárazföldi összetevő, ami egy észak, északkelet-európai hideg anticiklonból és mediterrán ciklonokból áll. E kettő aránya, erőviszonyai határozzák meg, merre tendál végeredményben a felállás. Ha az első kerül túlsúlyba, az ék-i AC egészen visszaszorul keletre, a kontinens nagy részének vonatkozásában félblokkos, félzónás kép áll elő. A másik összetevő uralkodóvá válásával a mediterránná lett ciklon teljes, tartós lefűződése figyelhető meg az atlanti alacsony nyomású területről, hátoldali áramlásának összekapcsolódásával az északi AC előoldali hidegáramlásával. Ezzel ék-i hosszú légpálya jön létre a szárazföld középső része felett, térségünkben sarki-szárazföldi hideglevegő beáramlásával.
Megjegyzendő, hogy vélhetőleg két hidegmag, nevezetesen az észak-amerikai és az északnyugat-eurázsiai erőviszonyai határozzák meg döntően, hogy a csúszópályás szituáció melyik összetevője válik túlsúlyossá. Ha az első dominál, az atlanti összetevő lesz az uralkodó, ha az eurázsiai az erősebb, úgy a szárazföldi-mediterrán.
Fentiek előrebocsájtásával nézzük a konkrét helyzetet. Tegnap és tegnapelőtt voltak futások (GEM, GFS) melyek a második lehetőséget villantották fel: ék-i légpálya, térségünkre nézve határozott sarki-szárazföldi hidegelárasztás a jövő hét vége felé. Mára a mérleg nyelve az ellenkező irányba lendült. A jelenleg induló lefűződés még megtörténne, de az így létrejövő "ék-i AC, mediterrán ciklon" elrendeződés nem tartósodna, még kevésbé kapcsolódna össze a medi hátoldala az ék-i anticiklon előoldalával, nem jönne létre hideg ék-i légpálya. Az Észak-Atlantikumban gyorsan, erőteljesen süllyedő légnyomást adnak most a nagy modellek, az északi AC gyors meghátrálásával k felé. Emiatt az atlanti ciklontevékenység nem szorulna le a Mediterráneumba, nem lenne második alácsúszás: a csúszópályás felállás átmenetileg(?) megszűnne.
A kontinens nagy része vonatkozásában gyorsan a teljes blokk irányába menő félblokk, majd a blokkban térségünkre nézve előoldali pozició néz ki az űrtávlat határán. Ilyen jelenleg a GFS:
Link Link Link
Megjegyzendő, hogy a többi modell inkább fenntartja a csúszópályát, tehát GFS verziója a potenciálisan előfordulható változatok szélső pontja.
ECM: Link Link Link
GEM: Link Link Link
Még két kép a fentiekhez: Link
Feltűnő az észak-amerikai hideg terület túltengése. Ennek alapján nem túlságosan meglepő a "lelőhetetlen" észak-atlanti ciklontevékenység. Ugyanakkor az északkelet-európai, nyugat-szibériai hideg terület sem fejletlen, ezért lehet egyáltalán csúszópálya. Viszont ez utóbbi nem expanzív, átmenetileg visszahúzódhat keletre. Hogy az európai makrokép nem válik mégsem zonálissá, az se csoda. Az AO a pincébe megy, és ez már a sokadik ilyen futás:
Link
A közelebbi, jobban megfogható kilátásokra térve el lehet mondani, hogy a nemsokára kialakuló, lefűződő mediciklon hátoldala, az északi, északkeleti komolyabb hidegbetáplálás most már szinte bizonyos elmaradása miatt, nem fog jelentős hideg légtömeget tartalmazni.
ECM: Link Link Link
GFS: Link Link Link
Első megközelítésben az csak a Dunántúl nyugati fele számára jelent nagy valószínűséggel havazást, máshol vegyes halmazállapot, ill. inkább eső feltételezhető. Ha megnézzük a T925 térképeket, azt látjuk, hogy kedden napközben még az egész ország felett negatív értékek láthatók. Szerdán és csütörtökön nagyjából az ország nyugati kétharmada a 0 fok alatti, míg a keleti harmad az a fölötti értékek alá esik. Pénteken aztán nyugatról ismét előretörne, az ország legnagyobb részét elfoglalva, a fagy 925 hepán. Ehhez ECM szerint kedden nem tartozna csapadék. Szerdán dny felől csapadékzóna érne el, a Dunántúlon nagyobb, keleten kisebb csapadék-mennyiségekkel. A halmazállapot nyugaton szilárd lenne, középen feltehetőleg vegyes, egészen keleten folyékony. Csütörtökön a Dunántúlon még ígérkezik havazás. Pénteken szintén nyugaton
lehet hó, de ekkor már délkeleten is mutatkozik csapadék, szintén hó formájában. Megjegyzendő, hogy nem nagy mennyiségekről van alapvetően szó, és külön kiemelendő még most is a bizonytalanság.