Meteorológiai esélylatolgatások
Igen nehéz hosszabb távra mostanság kitekinteni, ugyanis kifejezetten élénk a (mediterrán) ciklontevékenység. Az Észak-Atlanti térségből sorra lefűződő ciklonok és ezáltal az észak felől érkező hideg, valamint a dél felől közeledő enyhe légtömegek határán kifejezetten mély mediterrán cikloncentrumok keletkeznek, amik jelentős hatással vannak a Kárpát-medence időjárása és ez a továbbiakban sem változik nagy valószínűséggel. Maradhat a csúszópálya, keveredési zóna, ami pedig kulcskérdés az a ciklonok pályája. Mivel ez dönti el, hogy elő- vagy hátoldalon helyezkedünk majd, illetve mennyire érvényesül az előbbi vagy utóbbi hatása.
A Nyugat-Európára lecsorgó egyre hidegebb légtömegek, már-már űrtávban az október végére emlékeztetnek, mikor a Spanyoloknál, de még Marokkó magasabb részein is hullott hó, miközben itt nálunk rekord meleg időjárás alakult ki.
DE ez egyelőre hála nem fenyeget, bár a teknő súlypontjával nyugatabbra helyeződhet, az időszak második felében ami már a jövő hetet illeti jelen számítások alapján (mediterrán) ciklon előoldali áramlásába kerülhetünk. Ez délire forduló áramlást jelöl ki, amiben váltakozó nedvességtartalmú és mediterrán eredetű léghullámok érkezhetnek, tehát ez már sokkal rosszabb képet fest mintha az óceáni légtömegek keverednének felénk, mivel ez már komolyabb melegadvekciót is jelenthet, ha nagyon rosszul talál be egy ciklon és tőlünk délnyugatra, nyugatra örvénylik, lásd október 27-től, 30-ig zajló eseményeket.
Természetesen ilyen távból ezeket a ciklonpályákat nem lehet pontosan behatárolni, így gyökeresen más képet is festhet a jövőkép ehhez mérten. Ezért kijelentésekbe nem is bocsátkoznék.
Az általad felvetett déli, délkeleti áramlási kép (gondolom AC peremre gondoltál) a gyenge áramlási kép, sokkal inkább dinamikus lehet amennyiben a ciklon előoldal helyeződik fölénybe. Az esetben ahogyan az ECM is jelzi, erős délkeleti , majd déli légáramlás állna elő. Lényegét tekintve tőlünk keletre AC, miközben nyugatra ciklon, a kettő között felépülő áramlási kép pedig értelemszerűen meridionális, annak is a déli változata.
A GEM esetében az általad felvetett gyenge délkeleti, déli áramlás kialakulása kelet-európai AC, a Spanyol-Marokkó határon ciklon örvénylene, de annak már érdemi hatása a dinamikát tekintve ránk eleinte nem lenne.
A tél ezen időszakában január végén, február elején dinamikusabb szokott lenni a légkör, noha ez nem mindig van így. Egy AC perem vagy centrális helyzet vele járója télen a ködös, nyirkos levegő, ha a magasban jelentősen enyhébb levegő található, vagyis melegadvekció zajlik. Ebből az időjárásból köszönöm, de én sem kérnék ha lehet.
Esélye nem elhanyagolható, amennyiben a kelet-európai magasnyomás közelebb kerül térségünkhöz. Az ellensúly a Nyugat-Európa felett kimélyülő teknő lehet, az ahhoz kapcsolódó ciklonok előoldali áramlás ezt megakadályozhatja, amennyiben a ciklon előoldalak erősebb behatást gyakorolnának. Ha a magasnyomás kerül fölénybe akkor az általad megpedzett gyenge délkeleti áramlás alakulhat ki, köddel. Az Azori AC észak, északkelet felé történő orrosodása és a keletről terjeszkedő magasnyomású zóna kellő lehetőséget jelent a tőlünk nyugatra kimélyülő teknőnek.
Tartós blokk ami nem ciklonális jellegű lenne, hanem AC-re hajazó aligha tud kiépülni, az óceánra zúduló hideg, fagyos légtömeg sorra generálja az atlanti ciklonokat, amik aztán délkelet felé törnek, így hiába is próbálkozna AC létrejönni egy számunkra kedvező helyen, pl Skandináv-félsziget, egyszerűen nem jön össze. Az Azori orrosodását pedig hamar legyűrik a mély és határozott ciklonmagok. Kanada keleti felén masszív hidegmag helyezkedik el, a nyugat-szibériai hideg pedig az élénk atlanti ciklontevékenység és a satnya orrosodások mellett nem tud eljutni hozzánk.
A keveredési zóna egyelőre ami mérvadó, ebben a helyzetben bitang nagy havazások is lehetnek regionális, pl. Nyugat-Dunántúl, illetve kiadós, előoldali esők az Alföldön, tavaszias meleggel. Országos előoldali pozícióra azért nem fogadnék, a Nyugat-Dunántúl azért jól jöhet ki a jövő heti helyzetből. Ha szerencsénk van a ciklont keletebbre számolják majd a középpontjával így máris változhat a kép. Őszintén remélem, hogy nem bukunk ekkorát a jövő heti játszmát illetően, illetve merem remélni a kelet-európai magasnyomás nem mászik a közelünkbe, hogy déli, délkeleti áramlást generáljon. Ebben a szezonban még nem volt szibériai eredetű hidegbetörés, erős Skandi AC pedig eltűnt alighanem a modellekről ami segítségére lehetne leginkább. Most ha jön is egy enyhébb időszak, február elején az gyorsan lecsenghet, amit akár újabb félblokk követhet, északnyugati irányítással. Nagyjából magát a folyamatot nem lehet leképezni, csupán ez már következtetés, hogy enyhülést, lehűlés követ újból. Az pedig ha először nem is teljes blokk képében mutatkozna. Adott az Azori AC ami északnyugat felé helyeződik, elsőként Brit-szigetek- Izland térsége, majd úgy további centrum a Skandináv-félsziget felé. GFS operatívon űridőben vannak jelek, csak hát maga a jövő heti folyamat sem tiszta még, és 2-3 napnál távolabb teljes a káosz.
Viszont egy misét megért tőlem is az általam várt jövőkép, ugyanis a 20-i időszakot tökéletesen leképezte az amiről pár sorral lentebb írtam, hogy ez idő tájt, előfordul a makrováltás, hidegbetörés, mediterrán ciklontevékenység. A medik adottak, hidegbetörés ugyan nem volt, de a csúszópálya bejött, illetve még a folytatás erős kérdés. Ha összegezni kellene azt mondom hozza a formáját a január, a hó eleji hidegbetörés után szépen, meglepetészerűen jöttek az észak-európai ciklonok, melyek melegfrontjai kiadós havazásokat produkáltak, a félblokk után egy félzónára hajazó kép következett, óceáni légtömeg váltotta a jeges-tengeri, maritim légtömegeket, illetve ezen légtömegek keveredése uralkodott, keletebbre némi kontinentális beütéssel. Jelenleg keveredési zóna, viszonylag sok csapadék az ország jelentős részén.
Masszív hidegmag helyezkedik el a hemiszféra északi részén, ez még februárban sőt még márciusban is megvetheti a lábát hazánkban, nem is gondolnám, hogy innentől teljes lecsóba vágás történjen. Enyhe periódusok mindig is voltak télen még a leghidegebb teleken is, úgyhogy én nem aggódok, hogy most mi lesz és jaj "mindmeghalunk" mert jön egy előoldal vagy C melegszektor
A Nyugat-Európára lecsorgó egyre hidegebb légtömegek, már-már űrtávban az október végére emlékeztetnek, mikor a Spanyoloknál, de még Marokkó magasabb részein is hullott hó, miközben itt nálunk rekord meleg időjárás alakult ki.
DE ez egyelőre hála nem fenyeget, bár a teknő súlypontjával nyugatabbra helyeződhet, az időszak második felében ami már a jövő hetet illeti jelen számítások alapján (mediterrán) ciklon előoldali áramlásába kerülhetünk. Ez délire forduló áramlást jelöl ki, amiben váltakozó nedvességtartalmú és mediterrán eredetű léghullámok érkezhetnek, tehát ez már sokkal rosszabb képet fest mintha az óceáni légtömegek keverednének felénk, mivel ez már komolyabb melegadvekciót is jelenthet, ha nagyon rosszul talál be egy ciklon és tőlünk délnyugatra, nyugatra örvénylik, lásd október 27-től, 30-ig zajló eseményeket.
Természetesen ilyen távból ezeket a ciklonpályákat nem lehet pontosan behatárolni, így gyökeresen más képet is festhet a jövőkép ehhez mérten. Ezért kijelentésekbe nem is bocsátkoznék.
Az általad felvetett déli, délkeleti áramlási kép (gondolom AC peremre gondoltál) a gyenge áramlási kép, sokkal inkább dinamikus lehet amennyiben a ciklon előoldal helyeződik fölénybe. Az esetben ahogyan az ECM is jelzi, erős délkeleti , majd déli légáramlás állna elő. Lényegét tekintve tőlünk keletre AC, miközben nyugatra ciklon, a kettő között felépülő áramlási kép pedig értelemszerűen meridionális, annak is a déli változata.
A GEM esetében az általad felvetett gyenge délkeleti, déli áramlás kialakulása kelet-európai AC, a Spanyol-Marokkó határon ciklon örvénylene, de annak már érdemi hatása a dinamikát tekintve ránk eleinte nem lenne.
A tél ezen időszakában január végén, február elején dinamikusabb szokott lenni a légkör, noha ez nem mindig van így. Egy AC perem vagy centrális helyzet vele járója télen a ködös, nyirkos levegő, ha a magasban jelentősen enyhébb levegő található, vagyis melegadvekció zajlik. Ebből az időjárásból köszönöm, de én sem kérnék ha lehet.
Esélye nem elhanyagolható, amennyiben a kelet-európai magasnyomás közelebb kerül térségünkhöz. Az ellensúly a Nyugat-Európa felett kimélyülő teknő lehet, az ahhoz kapcsolódó ciklonok előoldali áramlás ezt megakadályozhatja, amennyiben a ciklon előoldalak erősebb behatást gyakorolnának. Ha a magasnyomás kerül fölénybe akkor az általad megpedzett gyenge délkeleti áramlás alakulhat ki, köddel. Az Azori AC észak, északkelet felé történő orrosodása és a keletről terjeszkedő magasnyomású zóna kellő lehetőséget jelent a tőlünk nyugatra kimélyülő teknőnek.
Tartós blokk ami nem ciklonális jellegű lenne, hanem AC-re hajazó aligha tud kiépülni, az óceánra zúduló hideg, fagyos légtömeg sorra generálja az atlanti ciklonokat, amik aztán délkelet felé törnek, így hiába is próbálkozna AC létrejönni egy számunkra kedvező helyen, pl Skandináv-félsziget, egyszerűen nem jön össze. Az Azori orrosodását pedig hamar legyűrik a mély és határozott ciklonmagok. Kanada keleti felén masszív hidegmag helyezkedik el, a nyugat-szibériai hideg pedig az élénk atlanti ciklontevékenység és a satnya orrosodások mellett nem tud eljutni hozzánk.
A keveredési zóna egyelőre ami mérvadó, ebben a helyzetben bitang nagy havazások is lehetnek regionális, pl. Nyugat-Dunántúl, illetve kiadós, előoldali esők az Alföldön, tavaszias meleggel. Országos előoldali pozícióra azért nem fogadnék, a Nyugat-Dunántúl azért jól jöhet ki a jövő heti helyzetből. Ha szerencsénk van a ciklont keletebbre számolják majd a középpontjával így máris változhat a kép. Őszintén remélem, hogy nem bukunk ekkorát a jövő heti játszmát illetően, illetve merem remélni a kelet-európai magasnyomás nem mászik a közelünkbe, hogy déli, délkeleti áramlást generáljon. Ebben a szezonban még nem volt szibériai eredetű hidegbetörés, erős Skandi AC pedig eltűnt alighanem a modellekről ami segítségére lehetne leginkább. Most ha jön is egy enyhébb időszak, február elején az gyorsan lecsenghet, amit akár újabb félblokk követhet, északnyugati irányítással. Nagyjából magát a folyamatot nem lehet leképezni, csupán ez már következtetés, hogy enyhülést, lehűlés követ újból. Az pedig ha először nem is teljes blokk képében mutatkozna. Adott az Azori AC ami északnyugat felé helyeződik, elsőként Brit-szigetek- Izland térsége, majd úgy további centrum a Skandináv-félsziget felé. GFS operatívon űridőben vannak jelek, csak hát maga a jövő heti folyamat sem tiszta még, és 2-3 napnál távolabb teljes a káosz.
Viszont egy misét megért tőlem is az általam várt jövőkép, ugyanis a 20-i időszakot tökéletesen leképezte az amiről pár sorral lentebb írtam, hogy ez idő tájt, előfordul a makrováltás, hidegbetörés, mediterrán ciklontevékenység. A medik adottak, hidegbetörés ugyan nem volt, de a csúszópálya bejött, illetve még a folytatás erős kérdés. Ha összegezni kellene azt mondom hozza a formáját a január, a hó eleji hidegbetörés után szépen, meglepetészerűen jöttek az észak-európai ciklonok, melyek melegfrontjai kiadós havazásokat produkáltak, a félblokk után egy félzónára hajazó kép következett, óceáni légtömeg váltotta a jeges-tengeri, maritim légtömegeket, illetve ezen légtömegek keveredése uralkodott, keletebbre némi kontinentális beütéssel. Jelenleg keveredési zóna, viszonylag sok csapadék az ország jelentős részén.
Masszív hidegmag helyezkedik el a hemiszféra északi részén, ez még februárban sőt még márciusban is megvetheti a lábát hazánkban, nem is gondolnám, hogy innentől teljes lecsóba vágás történjen. Enyhe periódusok mindig is voltak télen még a leghidegebb teleken is, úgyhogy én nem aggódok, hogy most mi lesz és jaj "mindmeghalunk" mert jön egy előoldal vagy C melegszektor