Információk az előrejelzési versenyhez
Versenyinformációk
A VERSENYSZABÁLYZATÚj előrejelzés elküldése az előrejelzési versenybe
A legutóbbi forduló eredménye
A verseny összesített állása
A 3 kieső fordulót nem tartalmazó összesített lista
A synop-kódok értelmezéséhez egy kis segítség
Szélirány-meghatározáshoz segítség
Stelvio segítségével megjelenített összesített ranglista
Stelvio segítségével megjelenített örökranglista
Stelvio segítségével megjelenített dicsőséglista
A meteorológiai állomások elhelyezkedése
A meteorológiai állomások beosztása
Sziasztok!
Mint észlelő, szeretnék néhány pontot helyretenni, pontosítani.
Magyar SYNOP állomások esetében száraz zivatarról beszélünk, ha az észlelés időpontját megelőző 10 percben dörgés volt hallható, függetlenül attól, hogy milyen messzi (de nyilván értelmes távolságban lévő) Cb-ből dörög (ebbe a 10 km-re lévő Cb simán belefér). Ez a 10 perc nyilván egy önkényesen megállapított érték, de ez van, így szól a szabály, lsd.: Előírás a földfelszíni meteorológiai megfigyelésekre c. könyv, egyébiránt a WMO szabvány is nagyon hasonló ehhez. Az, hogy az adott állomáson milyen távolságból hallatszik a dörgés, nyilván helyspecifikus, ahogy több más tulajdonsága az állomásnak, ami szintén befolyásolja az észleletet. Az észlelő fülén általában kevesebb múlik, mint az adott hely nyitottságán. A villogásnak van saját jelenideje (13), ha éjszaka csak azt észlelünk dörgés nélkül, az nem zivatar a fenti definíció miatt. Az, hogy a dörgés zivatarnak számít, nem friss dolog, már a 20. század első feléből származó klímakönyvekben is így szerepel az utasítás az észlelő részére. (és ott sem volt távolsághoz kötve)
Azzal én is egyetértek, hogy célszerű lett volna a változtatásra fölhívni a figyelmet, de sajnos emberből vagyunk, nem vagyunk tökéletesek.
Mint észlelő, szeretnék néhány pontot helyretenni, pontosítani.
Magyar SYNOP állomások esetében száraz zivatarról beszélünk, ha az észlelés időpontját megelőző 10 percben dörgés volt hallható, függetlenül attól, hogy milyen messzi (de nyilván értelmes távolságban lévő) Cb-ből dörög (ebbe a 10 km-re lévő Cb simán belefér). Ez a 10 perc nyilván egy önkényesen megállapított érték, de ez van, így szól a szabály, lsd.: Előírás a földfelszíni meteorológiai megfigyelésekre c. könyv, egyébiránt a WMO szabvány is nagyon hasonló ehhez. Az, hogy az adott állomáson milyen távolságból hallatszik a dörgés, nyilván helyspecifikus, ahogy több más tulajdonsága az állomásnak, ami szintén befolyásolja az észleletet. Az észlelő fülén általában kevesebb múlik, mint az adott hely nyitottságán. A villogásnak van saját jelenideje (13), ha éjszaka csak azt észlelünk dörgés nélkül, az nem zivatar a fenti definíció miatt. Az, hogy a dörgés zivatarnak számít, nem friss dolog, már a 20. század első feléből származó klímakönyvekben is így szerepel az utasítás az észlelő részére. (és ott sem volt távolsághoz kötve)
Azzal én is egyetértek, hogy célszerű lett volna a változtatásra fölhívni a figyelmet, de sajnos emberből vagyunk, nem vagyunk tökéletesek.