Néha nem árt, ha a zember kikéri az érintett társszakmákban jártasak véleményét. Egy disszertációban meg pláne. Ennek ellenére viszonylag jól kidolgozott munkának tartom, de bizonyos eredmények szórását lényegesen csökkenthette volna a gyümölcsösökben telepített egy-egy meteorológiai állomás. A gond ott van, hogy az esetleg csak öt - tízévente jelentkezõ komolyabb fagyok hatásának elemzésére elõre telepíteni és üzemeltetni az állomásokat meglehetõsen költséges, pláne, ha nem saját (tangazdasági), hanem idegen gyümölcsösökrõl van szó. Ez - kivéve ha az érintett gazda meteorológia-mániás - gyakorlatilag lehetetlen (nincs gazdája az üzemeltetésnek). Az is igaz viszont, hogy egy ilyen állomás adatsorai egyéb szakmai elemzések elvégzéséhez is nagyon hasznos információt szolgáltatnának.

Az adatelemzés is egy külön szakma. Hiányos adatokból, ellenõrizetlen körülmények között végzett mérések eredményeibõl következtetéseket levonni meglehetõsen kockázatos, bár munkám során gyakran rákényszerülök. Gyakran jutok arra az eredményre, hogy a túl sok ismeretlen befolyásoló tényezõ miatt a méréseket ismét, de már elõírt, szigorúan ellenõrzött körülmények között újra el kell végezni.
Gyakori válasz ilyenkor: Hogy képzeled, nagyon sok pénzbe kerül! Viszontválasz: Kell-e a pontos eredmény, vagy nem? Mennyi pénzbe kerül egy pontatlan forrásadat egy párszáz milliós beruházásban?

Általában ilyenkor is be kell vonni az érintett társszakmák ismerõit, különben esetleg feltáratlan adathiányok maradhatnak, vagy saját, a társszakmákban nyilvánvalóan erõsen korlátozott szaktudásom miatt helytelen következtetéseket vonhatok le.

A pálinka(otthon)fõzõk fórumán tettek közzé egy évszázados táblázatot a szilvapálinka ciántartalmáról (tört maggal / ép maggal / magozottan), de a végkövetkeztetés ott is az "Értékelhetetlen, a vizsgálatot szigorúan ellenõrzött, elõírt körülmények között el kell végezni" volt. Az adatelemzésben ott is rendkívül hasznosak voltak a fórumon jelenlevõ vegyészek és a pálinkafõzésben profik hozzászólásai.