Agrometeorológia
Na szóval, nem vagyok gyümifás ledoktorált Dr.Bubó, de volna pár hozzászólásom.
Elõször is az öreg fáknál, ott ahol fonnyadt-száraz oldal vezérek vannak, kell egy mûtéti beavatkozás, levágni a törzshöz mérten 10-20 cm. re az egész ágat.
Ha a metsz lap (olyan 5-8-10 cm) gondolok, gyürüjei rozsdabarnák, olyan laza-pudvásak, akkor sajnos keringési zavar áll fenn, megmondva elöregedett az ág. A háncsközeli (fiatalabb) szövetek még ahogy szállítanának tápanyagot az asszimációhoz, de a belsõ vissza áramlatos szövetek már nem. A gyökér-és a lombozat egyensúlya kezd megbomlani, a párolgást(lombozat) nem tudja a gyökérzet ellátni, és jönnek a külsõ betegségek is.
És akkor jön a rettegett gombahad, elsõsorban a monília, ami megeszi a felsõ háncsos tápanyagot, és megfújtja az ágat.
Tûzelhalásos gomba az más, elsõsorban az almát, birset kedveli, és kora tavaszi 5-10 fok környékén fertõz, látványos egyik hétrõl a másikra elhal akár az egész oldalág.
A másik támadó pedig a kéregmoly, ami körül rágja a nedvszállító szövetet alattomosan, kívülrõl alig látni, hacsak a kilökött "mákos" ürüléket, és a vérzõ háncs mézgáját meg nem lássuk.Kajszifáknál ez még látványosabb, de meggy-cseresznye, és szilvánál is látható, az ág elágazások tövénél.
Megelózés, és gyógyítás; erõteljes háncs kaparás, a korhadt részek eltávolítása, a látható bemélyedt járatokba rovarölõ szer, vagy agrol olaj befecskendezése, tényleg egy oltótûvel.
A múltévi elszáradt ágakat jó messzi pedig elégetni.
Az öreg csonthéjas fáknak esetleg van olyan élet kitoló beavatkozása még idõben, az pedig az erõs vissza vágás,ifjítás sajna vagy sem, meg kell tenni.Természetesen a vágás metszlapját pedig lekezelni, akár nyár derekán és õsszel is.
Elõször is az öreg fáknál, ott ahol fonnyadt-száraz oldal vezérek vannak, kell egy mûtéti beavatkozás, levágni a törzshöz mérten 10-20 cm. re az egész ágat.
Ha a metsz lap (olyan 5-8-10 cm) gondolok, gyürüjei rozsdabarnák, olyan laza-pudvásak, akkor sajnos keringési zavar áll fenn, megmondva elöregedett az ág. A háncsközeli (fiatalabb) szövetek még ahogy szállítanának tápanyagot az asszimációhoz, de a belsõ vissza áramlatos szövetek már nem. A gyökér-és a lombozat egyensúlya kezd megbomlani, a párolgást(lombozat) nem tudja a gyökérzet ellátni, és jönnek a külsõ betegségek is.
És akkor jön a rettegett gombahad, elsõsorban a monília, ami megeszi a felsõ háncsos tápanyagot, és megfújtja az ágat.
Tûzelhalásos gomba az más, elsõsorban az almát, birset kedveli, és kora tavaszi 5-10 fok környékén fertõz, látványos egyik hétrõl a másikra elhal akár az egész oldalág.
A másik támadó pedig a kéregmoly, ami körül rágja a nedvszállító szövetet alattomosan, kívülrõl alig látni, hacsak a kilökött "mákos" ürüléket, és a vérzõ háncs mézgáját meg nem lássuk.Kajszifáknál ez még látványosabb, de meggy-cseresznye, és szilvánál is látható, az ág elágazások tövénél.
Megelózés, és gyógyítás; erõteljes háncs kaparás, a korhadt részek eltávolítása, a látható bemélyedt járatokba rovarölõ szer, vagy agrol olaj befecskendezése, tényleg egy oltótûvel.
A múltévi elszáradt ágakat jó messzi pedig elégetni.
Az öreg csonthéjas fáknak esetleg van olyan élet kitoló beavatkozása még idõben, az pedig az erõs vissza vágás,ifjítás sajna vagy sem, meg kell tenni.Természetesen a vágás metszlapját pedig lekezelni, akár nyár derekán és õsszel is.