A ventillátornál teljes, aztán lefelé haladva egyre kisebb áramlást gátló lemezek lettek beépítve, hogy a levegõ az egész árnyékolót átszellõztesse, ne egybõl a felsõ 2-3 lamellán keresztül szívja be a levegõt. Rövid, de stabilnak látszó eredmény, hogy a szellõztetett árnyékolónak kisebb a "hõtehetetlensége", hamarabb hûl és hamarabb melegszik, mint a szellõzés nélküli. Ez a kritikus idõpont a Tmin és a Tmax beállásának környékén van. Ekkor az eddigi legnagyobb eltérés +- 0,4°C volt, ami 1,5-2 óra alatt kiegyenlítõdött. Ez egyébként felveti a szellõztetés szükségességének kérdését. Abból a szempontból, hogy ez a 0,4°C max. eltérés nem indokolja a szellõztetett árnyékolót, legfõképpen annak aránytalanul magas bekerülési ára miatt. Ebbõl következõ jó hír és tapasztalat, hogy a kényszerszellõzés nélküli árnyékoló is igen jól vizsgázik, leszámítva a max. 0,4°C-os "hõtehetetlenségét", lassabb melegedését és lassabb hûlését, ami kb. 1,5-2 óra. Ez természetesen szélcsendes idõre értendõ, amikor 1m/s-ot meghaladó szélsebesség van, az eltérés max. 0,2°C, idõben pedig 20 perc. Tehát jól néz ki, érdekes, de a szellõztetett árnyékoló felesleges pénzkiadásnak tûnik egyelõre. Mindezt megerõsíti azon metnetes észlelõk tapasztalata, akik már rendeltek és használnak ilyen árnyékolót. Tulajdonképpen a hõmérsékleti diagrammot, ha készül ilyen, kicsit "kisimítja" az általam gyártott árnyékoló.
Bocs a hosszért, gondoltam, többeket érdekelnek a tapasztalataim, a mérési eredmények.
Egyébként jó szívvel ajánlom továbbra is mindenkinek az árnyékolót, eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptam.