Agrometeorológia
Itt Zala megyében a kukoricát rendre késõbb vetik, mint másfelé, mert a gazdálkodók úgy tudják, hogy itt hûvös a klíma, hideg a talaj, ezért késõbb kell vetni.
Közben aki nem volt jó földrajzból, és ezt nem tudja, a kertjébe vet kukoricát elõbb, annak már térdig ér a kukoricája, mikor a gazdálkodóké kikel.
Lenti környékén van egy vállalkozó, aki szerintem tegnapelõtt vethette el, neki mindig elképesztõen késõn kel ki.
Ráadásul a csavar itt jön a dologba, ugyanis a késõn vetõk járnak az ország más részein, és látják, hogy nálunk még milyen kicsi a kukorica, bezzeg az alföldön és az ország más tájain meg már milyen nagy!
Ezzel a saját maguk által generált, a késõn vetés miatt kialakult eltéréssel igazolják a saját hülyeségüket.
Évek óta van egy sormási vállalkozó, aki rájött valahogyan hogy hamarabb kell vetni, neki mindig nagyobb kukoricája van mint másoknak.
Egyszer úgy begurultam, hogy egy Lenti melletti ismerõsömnek aki 100-130 hektáron gazdálkodik, vittem neki egy méteres kukorica tövet Sormásról, meg egyet Becsehelyrõl, hogy tessék, ha elõbb elvetné, neki is ekkora lenne, nem fele vagy harmad akkora.
Jött a reakció, hogy persze mert Kanizsa felé meg arrafelé jobb a talaj meg melegebb van már.
És mondom akkor hogyan lehet hogy a többi növény amit nem vetnek ugyanakkor érik, virágzik a két helyen??
Na itt elfogyott a tudomány, most elvetett idõben!
A késõi vetés ugye azért rossz, mert hiába nõ meg a megfelelõ méretre, a kukorica minõsége nem lesz megfelelõ, nem tud rövidebb idõ alatt ugyanolyan csöveket fejleszteni mint több idõ alatt.
Ha meg nem adja le rendesen a vizet õsszel, akkor a szárítási költségek megnõnek.
Emiatt próbálják minél tovább a száron tartani a termést, az meg azzal a kockázattal jár, hogy bejön õsszel egy esõs idõ és rá sem lehet menni a földre aratni.
Illetve amikor a nyári szárazság beüt, mit például most, akkor a korábban elvetett kukoricák gyökere már leér oda ahol még akad nedvesség és nõ mint a bolond, miközben a késõbb vetett a porban van és visszaesik.
Tehát jobb elõbb vetni mint késõbb.
Közben aki nem volt jó földrajzból, és ezt nem tudja, a kertjébe vet kukoricát elõbb, annak már térdig ér a kukoricája, mikor a gazdálkodóké kikel.
Lenti környékén van egy vállalkozó, aki szerintem tegnapelõtt vethette el, neki mindig elképesztõen késõn kel ki.
Ráadásul a csavar itt jön a dologba, ugyanis a késõn vetõk járnak az ország más részein, és látják, hogy nálunk még milyen kicsi a kukorica, bezzeg az alföldön és az ország más tájain meg már milyen nagy!
Ezzel a saját maguk által generált, a késõn vetés miatt kialakult eltéréssel igazolják a saját hülyeségüket.
Évek óta van egy sormási vállalkozó, aki rájött valahogyan hogy hamarabb kell vetni, neki mindig nagyobb kukoricája van mint másoknak.
Egyszer úgy begurultam, hogy egy Lenti melletti ismerõsömnek aki 100-130 hektáron gazdálkodik, vittem neki egy méteres kukorica tövet Sormásról, meg egyet Becsehelyrõl, hogy tessék, ha elõbb elvetné, neki is ekkora lenne, nem fele vagy harmad akkora.
Jött a reakció, hogy persze mert Kanizsa felé meg arrafelé jobb a talaj meg melegebb van már.
És mondom akkor hogyan lehet hogy a többi növény amit nem vetnek ugyanakkor érik, virágzik a két helyen??
Na itt elfogyott a tudomány, most elvetett idõben!
A késõi vetés ugye azért rossz, mert hiába nõ meg a megfelelõ méretre, a kukorica minõsége nem lesz megfelelõ, nem tud rövidebb idõ alatt ugyanolyan csöveket fejleszteni mint több idõ alatt.
Ha meg nem adja le rendesen a vizet õsszel, akkor a szárítási költségek megnõnek.
Emiatt próbálják minél tovább a száron tartani a termést, az meg azzal a kockázattal jár, hogy bejön õsszel egy esõs idõ és rá sem lehet menni a földre aratni.
Illetve amikor a nyári szárazság beüt, mit például most, akkor a korábban elvetett kukoricák gyökere már leér oda ahol még akad nedvesség és nõ mint a bolond, miközben a késõbb vetett a porban van és visszaesik.
Tehát jobb elõbb vetni mint késõbb.