A "fakeretes" antennát legcélszerûbb a tetõtérben elhelyezni, de oda is pattanhat kisebb kisülés (velem is megesett), nem árt beltérben is a jó villámvédelem. Kültérben érdemes réz vagy könnyúfém csóben elhelyezni (vételi szempontból hasznos, esztétikai látványa jó, kissé "rejtélyes" lesz a szomszédoknak nevet csapadékvédelmet is ad) de feltétlen kell a villámvédelem és ügyelni kell a közvetlen villámcsapás hatásaira is, pld. házra "átugró" kisülések, fémtárgyakban indukált örvényáramok és azok generálta felmelegedés miatti gyújtóhatás gyúlékony környezetben, sugárzó hõhatás, a hirtelen léglökés mechanikai, akusztikai és pszichikai hatásai - a környezeted követelheti, hogy szereld le, sûrûn lakott környezetben a "jóemberek" megvádolhatnak akár közveszély okozásával is. Lehetõleg távol legyen mindentõl amiben kárt okozhat az antennát ért esetleges villámcsapás lehetséges "mellékhatása", feltétlen kell a jó villámvédelem. Józan ésszel nem telepíthetsz lazán még egy CB antennát sem, de erre van valami rendelet is, melyre nyomatékosan felhívják a figyelmet. (1980 óta van CB-m, de fogalmam sincs most éppen mi van érvényben, utána kéne néznem.) Tehát senki ne huzogasson ki az udvarán "drótokat" megfelelõ villámvédelem nélkül. A villámcsapás és "mellékhatásainak" lehetõsége tetõtérben is fennáll. Kiszámíthatatlan a villám: régebben egy katonai adóállomás 80 m magas acéltornya helyett a közelben álló szilvafát hasította ketté; sok esetet mondhatnék arról, a villám oda megy ahova akar. Nem vagyok villámvédelmi szakember, de úgy tudom, többnyire jó vezetõképes helyet keres, talajon az ásványi sókkal feldúsúlt vizes agyagot szereti, akkor is ha a réteg a föld felszine alatt van. Ha egy fa gyökere megtalálta a "vízvezetõ" agyagos réteget, abba mélyen belement vagy szétterjedt, szinte "felkínálja magát" a villámnak. Egy villámhárító nem "begyûjti" a villámokat, hanem "csak" védelmet ad azzal, hogy, elvezeti a töltéseket. Természetesen a villám többnyire a magasan elhelyezett fémtárgyakra ugrik, de megteszi, hogy a villámhárító helyett a nyitott konyhaablakon a vasárnapi ebédet "lövi ki" szétverve a lábosokat és a tûzhelyet. Ha a ház villámhárítójára ugrik vagy gubancosra hajlítgatja a centis vasakat vagy bent az épület konnektorain és antennacsatlakozóin jön ki, leégetve minden áramkörben lévõ elektromos cuccot, szerencse ha tûz nem lesz belõle. Szerencsés esetben "csendesen" távozik a villámhárítón, de erre nem szabad senkinek rábízni magát, körültekintõen vegyen figyelembe mindent az antenna elhelyezésénél és villámvédelménél beltéri, tetõtéri környezetben is. Ez is csak egy antenna, de fõ feladatát viharban látja el, veszélyeztetve van. A rádiózás "hõskorában", adás-záráskor a bemondó nem véletlen figyelmeztette a hallgatókat, "antennáját földelje le". Az irányszöggel ne törõdj, elszórakozom vele, sajnos van rá bõven idõm. digitpr ferritantennás megoldása sztem máris kiváló erre, ha forgatás, keresés nélkül pontos irányszöget mér és feltéve hogy nem túl munka- és anyagigényes. (Ahogy látom neki már sok munkája van benne) Nagyon durván közelítve, egy "szögmérõre tett zsebrádió" és a legerõsebb jelek vagy góc felé fordított, majd folyamatosan a góc után forduló rádió leolvasott vételi irányszöge" elvén mûködõ kütyü már jó, bár ez vélhetõen csak egy "foltot" rajzolna, nem egyedi kisüléseket. A netes online forgalmat megszervezned sem piskóta, sõt nagyobb "falat" Amennyire tudom, a cserepek, palák, eternitlapok árnyékoló hatása az anyaguk (esetleges feldúsult fémsók, fémvegyületek) összetételétõl függ, de a fémtetõket (alu-bordáslemez vagy "bádogtetõ") leszámítva szerintem nem jelentõs. Bocs a hosszért mindenkitõl, jún. 15-ig "eldugulok" nevet
digitpr GRAT :ha meg nem sértelek vele nevet