Egy-másfél napja hirtelen berakták a modellek az ÉK felõl betörõ igen hideg levegõt, szinte egyszerre, és azóta is tartják. Ez nagy esélyt jelent számunkra, azonban ne felejtsük el, hogy a hidegelárasztás várható helye és mértéke még mutat bizonytalanságot. A legtöbb futásban a kialakuló ÉNY-DK vonal menti ütközõzóna valahol a környékünkön lehet. Ilyenkor 100-200km eltolódás hatására alapvetõen különbözõ idõjárást okozna. Ugyanakkor éppen emiatt nem gyõzik meg saleket a DNY-i fáklyák, oda jóval kisebb valószínûséggel ér el a hideg, mint ÉK-ra: Link (Záhony környéke, a fõfutás és pár tag mélyre száll).
Az érdekes, hogy egyelõre a modelleknek a fõfutásain kívül csak néhány tag látta meg a helyzetet. Reméljük, hogy ez azért van, mert a nagyobb felbontás miatt pontosabbak. Egyelõre úgy tûnik a fáklyatagok viselkedésébõl (a gfs-nél legalábbis egyértelmû számomra), hogy a fáklyatagok kezdenek a fõfutás mögé beállni, ez egy jó jel. De amíg nem ér három napon belülre, addig igazából nem tudjuk megmondani, pontosan mi fog történni, hisz az elõbb is írtam, a kis arrébb csúszás is gyökeresen más idõjárást jelentene.
Ha bejön a helyzet, akkor annak a konkrét kimenetnek látom a legnagyobb esélyét, hogy az ütközõzóna miatt csapadékosabbra fordul idõjárásunk. Arra nem vennék mérget, hogy a hideg túl is megy rajtunk (akkor is csapadékosabbra fordulna, csak nem ütközõzóna, hanem mediciklonok miatt).

Ha jól emlékszem, 2007. február elején volt egy hidegbetörés, ami a zonalitásnak a mostanihoz hasonló hirtelen blokkolódása miatt jött létre. Ez alapján továbbra is hasonló a tél az akkorihoz, de továbbra is minden elõbb történik 2-3 héttel, mint azon a télen.
Sajnos én nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy ebbõl a tavaszra is levonjak következtetéseket, de próbálkozni már talán lehetne. Aztán ha oda jutunk, elemezhetnénk, mi jött be, mi volt hasonló, mi volt különbség.