Érdekesség: feleségem nagymamája házának udvarán áll egy nagy cseresznyefa. Baromi finom, mézédes termése szokott lenni, és nem nagyon kukacosodott soha (szerintem a fa alatt garázdálkodó baromfi miatt egyébként).
Nagymama sajnos meghalt másfél éve, és a házat még nem adták el - viszont idén már após nem permetezte le a fát levéltetû ellen, mert nem gondolták, hogy nem sikerül mostanáig sem eladni.
Na de a lényeg: hát kinéz valahogy szegény fa, a lombkorona 20-30%-a tönkretéve, pöndörödés, feketedés, egész komplett ágakon pusztult el a levélzet.
Másik eredmény: valami iszonyatos, elképeszõ katica- és egyéb (nyilván szintén tetûevõ) bogárszaporulat az egész fán. Mind degeszre zabálva, meg sem tudnak moccanni.

Szóval milyen érdekes, 2-3 év alatt szerintem a bogarak gyakorlatilag tetûmentessé tehetnék a fát - na persze következõ kör az, hogy az õket zabáló madarak (ha van ilyen), vagy nagyobb bogarak (imádkozó sáska stb.) fog hasonlóképpen elszaporodni, szóval egyrészt hihetetlen látványos a természet ereje, másrészt az is bebizonyosodott, hogy ha egyszer elkezdesz permetezni valamit, azt kb. soha nem hagyhatod abba többet, mert akkor így jársz. VAGY abbahagyod, és 2-3 év termés nélkül sok imával, hogy helyreálljon az ökoszisztéma.
Ezek alapján biokertészetet is csak úgy szabad nyitni, hogy szûz terület, csemeték, óriási mennyiségben és variációban, sosem kezelni vegyszerrel, és bízni a természet erejében (pici csalás: hasznos bogarak behozása, pl, fülbemászó), na meg a megfelelõ idõjárásban nevet

Ha sok pénzem lenne, és nem ettõl függnék, tuti belevágnék nevet