Pedig abban az esetben, ha városból külterületre, vagy városból alsóbb fekvésbe (pl. Pécs esetében a belvárosból az Uránvárosba került, vagy a belvárosból a városi fertõtlenítõ telephez, vagy a Pécs-pogányi reptérre került az állomás, látni kellene az adatokból.
Mivel egy 20 fokos eltérés egy sima tavaszi vagy õszi derült, anticiklonos nap is létrejöhet, amikor nappal 20 fok van, éjjel meg fagy.
2007. július 20-án a kanizsai állomáson 17 fok volt a T min és 39 fok a T max.
Ez 22 fokos eltérés, tehát behúztál volna egy strigulát egy napon belül.
Ha a városban a keleti városrészben (ami magasabban is van ráadásul) mértek volna (mint ahogy valamikor a múlt század elsõ felében mértek ott), akkor 39 vagy 40 fok lett volna (ha árnyékosabb helyen akkor mondjuk csak 3laza, de a T min nem lett volna 20 fok alatt az biztos, sõt!
Tehát ott nem lett volna 20 fokos eltérés, így a város két mérõhelyén egyiken van strigula, másikon nincs.
Ez nyilván akkor is így van, ha a 30 fokot nézted volna, és...
Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!
Ha a mérõ odébb lenne 40 méterrel, lehet meglett volna a 30 fok.
Ha a város bármely pontján lett volna, biztos nem lett volna meg a 30 fok.
Jó-jó tudom, nem 6 napot nézünk, de most ez a példa konkrétan adta magát.
Amikor 9 fok volt a T min, aznap 30 fok volt a T max.
Ez 21 fokos eltérés, azaz újabb strigula.
Hogy a városi mérõn nem lett volna 9 fokos T min, azaz lett volna 13, akkor nincs 20 fokos eltérés.
Ha dombon lett volna a mérõ, akkor sem, mert akkor meg 30 fok nem lett volna, meg persze ott sem 9 fok lett volna a T min.

Még van két percem!
Egyszóval egy 100-115 éves adatsorban óriási jelentõsége van annak, hogy hol mértek.
Nézd meg Pécs állomástörténetét Link
Brutális!
Városi, mély fekvésû és dombi fekvések váltogatták egymást.
Plusz két esetben is másik település adataival helyettesítették a pécsi adatsort, ami megint vicc!
Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem.
Pláne nem úgy, hogy határértéket állapítunk meg, ahol tizedek múlnak egy-egy strigulán, amik számával cáfolni vagy alátáámasztani akarunk valamit!
A másik dolog pedig, hogy amennyiben egy szélsõségmentesebb, kiegyenlítettebb idõszakban mérünk völgyi, mélyebb fekvésû helyen (ahol több nagyobb különbség ki tud jönni), egy szélsõségesebb idõszakban pedig városban vagy dombon (ahol kisebb a napi ezáltal a 3-4-5 napos hõingás), akkor oda jutunk, hogy az állomások fekvése tompítja a különbözõ idõszakok eltéréseit.
Eyébként a 20 fokos eltérést nézni kb. olyan, mintha a nyarak melegedését akarnád vizsgálni azzal, hogy a 20 fok feletti napokat nézed!

És még egy fontos dolog!
Ezek az elemzések két dologra jók, illetve többre is, de vegyünk most kettõt.
Az egyik, ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?
Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan.
Ha azt mondod, hogy ezt az általad kreált módszer eredménye nem tükrözi....
...akkor rossz a módszer, rossz a vizsgált paraméter!
Tehát egy elmélet alátámasztásával vagy cáfolásával maga a vizsgálati módszer is tesztelõdik!

Egyébként a legnagyobb változásoknál azért kijön, hogy a legnagyobb változások zömmel az 1992 óta eltel idõszakban és az 1950-es évek elõtt voltak!