Mivel nem arról van szó, hogy hogy maradnak el a frontok és hogy sem, így igen, terelés.
Azt nem is vitattam, hogy mibõl esik. Egyszerûen nem errõl volt szó. A csapadékösszegeket vizsgáltuk. Nézd meg az összegeket és intenzitásokat (május végi írásomban az SDII indexek).

Egyébként most hogy kapaszkodsz abba a siófoki adatsorba. Az meg se fordult a fejedben, hogy az könnyen elõfordulhat, hogy pl. egy évben van egy 5 mm alatti hónap egy másikban egyse, de az elsõnél csak az az egy szárazabb hónap volt, mig a másiknál volt 2-3 hónap is 15 mm alatt? Egy 5 mm-es február amúgy se olyan, mint egy 5 mm-es június. Lehet az átlag százalékában nézni az értékeket, az máris jobb lesz.

Váralján a legtöbb száraz hónap (csapadékösszeg az átlag 25%-át sem éri el) az 1961-1970 és 1971-1980-as idõszakokban volt. A legtöbb csapadékos hónap (csapadékösszeg az átlag 200%-át is meghaladja) az 1911-1920, az 1951-1960 és az 1991-2000-es években fordult elõ. A 2011-2020-as években valószínûleg kicsit több lesz a száraz hónap, mint 1961-1970-nél, csapadékos pedig kb. annyi lehet majd, mint 1991-2000-nél.

A legtöbb száraz és csapadékos hónap az 1961-1970-as és 2001-2010-es években voltak, 19-19. 2011-2015-ig 15 ilyen hónap volt, de ahhoz, hogy a 2016-2020-as idõszak is hasonló legyen, kellene 3 év ami vagy nagyon csapadékos vagy nagyon száraz. A 2011-2015-öshöz hasonló volt az 1952-1956-os és az 1969-1973-as évek.