Globális jelenségek
Nem tudom ki mit gondol, de én személy szerint nagyon érzékeny vagyok minden olyan próbálkozásra, amely a gyerekeinkben próbál a jövõvel kapcsolatosan rémületet kelteni. Sajnos ez a legutóbbi OMSZ kezdeményezés kiváló példa erre: Link
"Forróbban, szárazabban, csapadékosabban: nézz szembe a jövõvel!"
Kedvencem a forróság szó. Most már nem is csupán egyre melegebbnek, hanem egyre forróbbnak néz ki a jövõ (mindez persze annak ellenére, hogy 1997 óta, azaz 19 éve a valóban globális lefedettségû, mûholdas adatok szerint a felszínközeli légkör átlaghõmérséklete nem emelkedett egy tizedfokkal sem. Tudtommal nem ezt jósolták az ezredforduló környékén. Egyedül a felszíni megfigyelések mutatnak kismértékû melegedést az elmúlt 20 évben, de ezek nem fedik le a földfelszín egészét és nem klimatikus hatásokkal, például városi hõszigethatással terheltek).
Magyarország éghajlata 10-11 fokos, meleg években 12 fokos évi középhõmérsékletével eleve messze van a forró kategóriától. Hogyan lehet forróság, mint melléknév fokozott változatát közvetíteni a gyerekeink felé, ha a klímánk fényévekre van attól, hogy maga az alapfokú melléknév (forró) alkalmazható legyen rá? Igazán meleg, nappalonként tartósan 35 fok feletti hõmérsékleteket hozó idõjárás csak a nyár második felében szokványos nálunk.
A csapadékmennyiségekkel kapcsolatos várakozásokról már inkább nem is nyilatkoznék. Most akkor szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az idõjárás a következõ évtizedekben? Ezekkel a kijelentésekkel, én mint a jövõbeli kihívásokra felkészülni kívánó állampolgár nem vagyok elõrébb. Kétpúpú tevék, vagy éppen felfújható kínai gumicsónakok beszerzésén gondolkodjak? Lassan ideje lenne eldönteni Örök emlék, mikor 2003-ban a Balaton vízszintjének süllyedésekor sokan a tó kiszáradásával és hazánk visszafordíthatatlan elsivatagosodásáról beszéltek. Az idõjárás akkor hamar megcáfolta az elmúlt évtized bölcs klímajósait. Az 1850-es, 60-as évek katasztrofális aszályáról (Fertõ-tó, Velencei-tó teljes (!) kiszáradása) tudnak a jelenlegi szakmai körökben egyáltalán?
"Forróbban, szárazabban, csapadékosabban: nézz szembe a jövõvel!"
Kedvencem a forróság szó. Most már nem is csupán egyre melegebbnek, hanem egyre forróbbnak néz ki a jövõ (mindez persze annak ellenére, hogy 1997 óta, azaz 19 éve a valóban globális lefedettségû, mûholdas adatok szerint a felszínközeli légkör átlaghõmérséklete nem emelkedett egy tizedfokkal sem. Tudtommal nem ezt jósolták az ezredforduló környékén. Egyedül a felszíni megfigyelések mutatnak kismértékû melegedést az elmúlt 20 évben, de ezek nem fedik le a földfelszín egészét és nem klimatikus hatásokkal, például városi hõszigethatással terheltek).
Magyarország éghajlata 10-11 fokos, meleg években 12 fokos évi középhõmérsékletével eleve messze van a forró kategóriától. Hogyan lehet forróság, mint melléknév fokozott változatát közvetíteni a gyerekeink felé, ha a klímánk fényévekre van attól, hogy maga az alapfokú melléknév (forró) alkalmazható legyen rá? Igazán meleg, nappalonként tartósan 35 fok feletti hõmérsékleteket hozó idõjárás csak a nyár második felében szokványos nálunk.
A csapadékmennyiségekkel kapcsolatos várakozásokról már inkább nem is nyilatkoznék. Most akkor szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az idõjárás a következõ évtizedekben? Ezekkel a kijelentésekkel, én mint a jövõbeli kihívásokra felkészülni kívánó állampolgár nem vagyok elõrébb. Kétpúpú tevék, vagy éppen felfújható kínai gumicsónakok beszerzésén gondolkodjak? Lassan ideje lenne eldönteni Örök emlék, mikor 2003-ban a Balaton vízszintjének süllyedésekor sokan a tó kiszáradásával és hazánk visszafordíthatatlan elsivatagosodásáról beszéltek. Az idõjárás akkor hamar megcáfolta az elmúlt évtized bölcs klímajósait. Az 1850-es, 60-as évek katasztrofális aszályáról (Fertõ-tó, Velencei-tó teljes (!) kiszáradása) tudnak a jelenlegi szakmai körökben egyáltalán?