Nagyatádtól nyugatra voltam Berzence nevû faluban, amikor a szupercella érkezett, embertelen volt, Stormannal beszéltem közben, hogy miez a durvulat, és esküszöm kishíján elbõgtem magam, már kezdett elcsuklani a hangom, ahogy a fény valami úton-módon megvilágította a cellát, és elõbb fehérben, aztán rózsaszínben úszott a peremfelhõ, a leáramlási része zöldes volt, a kifutófelhõ pedig kék, fantasztikus látvány volt, sajna csak telefonos képeim vannak
Link