Mint mikrobiológus, azt mondanám erre: egyre inkább a száraz periódusok jellemzõek a kontinensek belsejére. A víz mint hõszállító tényezõ, kezdi "letenni a mûszakot", a felhõk mérséklõ hatása hiányzik a kontinensek belsejébõl, itt fel tud halmozódni a hideg.
Közben a halmazállapot-váltás által szállított hõt a szél általi hõszállítás váltja fel, és  a nagy ciklonok több szélességi fokot  ívelnek át, mint eddig, ez is egyfajta szárazodás.  A sok hó pedig lehull a tengerek - tavak közelében, és kevesebb jut belõle pl. nekünk is... mert a szállítással baj van, a légkör kiegyensúlyozó, mérséklõ hatása romlik, a kristályosodási magok (precipit. core - k) mennyisége és minõsége nem a régi.

- én így látom. Szerintem a mérsékelt éghajlat kiegyensúlyozottsága egy biológiai-ökológiai szolgáltatás eredménye, és ennek a romlását látjuk a több szélsõség megjelenésével. A statisztika kevésbé, a mezõgazdaság jobban megérezheti világszerte.