Globális jelenségek
Szerintem rengeteg C van a növényzetben lekötve, de minden szerves anyag tartalmaz, sõt a tõzeg,lignit,szén,kõolaj és földgáz is az élõ szervezetek pusztulása ellenére megtartotta és magába zárta a múltban elpusztultak szenének egy részét. Az emberiség a gyertyát a két végén égeti szó szerint. Az évmilliók alatt megkötött szenet CO2-vé alakítja és irtja a növény és állatvilágot ( illetve megeteti ill. megeszi), hogy ezáltal azok egyre kevesebb CO2-t kössenek le szervezetükbe. Hazánk nagy része még pár ezer éve erdõborította volt, most talán 20 % ? Micsoda CO2 felszabadulás önmagában, ha a természetes növénytakaró fele eltüntetésre került 2000 év alatt (sacc). Fél tüdejét elvesztette a Föld...
Ennél rombolóbb hatásúnak látom a csupasszá vált (sivatagok, füves puszták és az év vagy felében szinte növénymentes szánóföldek, emberi vívmányok - aszfalt,beton,mûkõ, salak,kavicsos felszínek,épületek-) hatalmas területek hõháztartásának felborítását. A bokor, fa mentes felforrósodó felszíneken óriási a hõingás, nyáron forróság tombol a csapadék meg könnyen elpárolog vagy elfolyik. Ha csökken a CO2 a légkörben, ez akkor is itt marad, ha nem állunk neki sürgõsen az erdõsítésnek erdõirtás helyett. Persze hiába lesz nálunk 1%-al több erdõ, ha Brazíliában, Kínában, Indiában, USÁ-ban,Oroszországban vagy Afrikában 10 %-al csökken. Globálisan mi egy porszem vagyunk (bár tudom, hogy nagyot akarunk, legyen az aréna vagy mondás). Bár úgy gondolom, hogy jelentõs a vidékem erdõsülése. 80-100 évvel ezelõtti cseszneki fotókat nézegetve azt láttam, hogy akkoriban sokkal csupaszabb volt a felszín. A szorgos kezek megmûveltek minden talpalatnyi helyet. Ma a szorgalmas gépek a meredekebb lejtõket nem mûvelik meg és a fele szántó már csak füves-bokros legelõ, rét vagy fiatalos erdõ,liget. Ha a cseszneki Várhegyet megnézzük még a háborúk idején is alig volt bokor rajta, ma meg sûrû erdõ borítja. Csak a függõleges sziklafalakon nem nõnek fák. Egyes hegyi váraink nem is látszanak ki az erdõ magas fái közül, pedig valaha mind csupasz volt, hisz nem a fák lombjait szerették látni a várbeliek, hanem a közeledõ ellenséget.
Ennél rombolóbb hatásúnak látom a csupasszá vált (sivatagok, füves puszták és az év vagy felében szinte növénymentes szánóföldek, emberi vívmányok - aszfalt,beton,mûkõ, salak,kavicsos felszínek,épületek-) hatalmas területek hõháztartásának felborítását. A bokor, fa mentes felforrósodó felszíneken óriási a hõingás, nyáron forróság tombol a csapadék meg könnyen elpárolog vagy elfolyik. Ha csökken a CO2 a légkörben, ez akkor is itt marad, ha nem állunk neki sürgõsen az erdõsítésnek erdõirtás helyett. Persze hiába lesz nálunk 1%-al több erdõ, ha Brazíliában, Kínában, Indiában, USÁ-ban,Oroszországban vagy Afrikában 10 %-al csökken. Globálisan mi egy porszem vagyunk (bár tudom, hogy nagyot akarunk, legyen az aréna vagy mondás). Bár úgy gondolom, hogy jelentõs a vidékem erdõsülése. 80-100 évvel ezelõtti cseszneki fotókat nézegetve azt láttam, hogy akkoriban sokkal csupaszabb volt a felszín. A szorgos kezek megmûveltek minden talpalatnyi helyet. Ma a szorgalmas gépek a meredekebb lejtõket nem mûvelik meg és a fele szántó már csak füves-bokros legelõ, rét vagy fiatalos erdõ,liget. Ha a cseszneki Várhegyet megnézzük még a háborúk idején is alig volt bokor rajta, ma meg sûrû erdõ borítja. Csak a függõleges sziklafalakon nem nõnek fák. Egyes hegyi váraink nem is látszanak ki az erdõ magas fái közül, pedig valaha mind csupasz volt, hisz nem a fák lombjait szerették látni a várbeliek, hanem a közeledõ ellenséget.