Mostanában az éghajlatválzozással kapcsolatban az motoszkál bennem,hogy sokat emlegetnek a Föld átlaghõmérsékletének emelkedése kapcsán 1 fok alatti értékeket.Ugyanakkor a Sarkvidékek,magashegységek kis kiterjedésû területén több fokot tesz ki a melegedés.
Sokszor becsülgetik a várható melegedést,hogy ennyi lesz meg annyi nem lehet stb.Ha a Földön több energia reked meg,ez csak késleltetve jelenhet meg az átlaghõmérsékletben,mert 78 %-ot a Világtenger borít és csak az Északi mérsékelt övben jelentõs(plusz Antarktisz) a szárazföldek aránya.Vagyis Eurázsiában és É-Amerikában kell legelõször a felmelegedésnek nagyobb mértékben megmutatkozni.Az Egyenlítõ mentén,a déli féltekén és a Sarkvidékeken drasztikus változások a tengerek kiegyenlítõ hatása ill. a kisebb besugárzás miatt kevésbé lehetségesek - egyenlõre.
Vizsgálják-e a tengerek hõmérsékletváltozását és ennek mi az eredménye?Hisz az energiatöbblet a víz felmelegítésére fordítódik és jóval késõbb hat ki a levegõre.Ezért a trópusok közt nõni kellene a párolgásnak és több csapadéknak kéne hullani.Kimutattak már ilyet ?Ugyanakkor nálunk a magasabb léghõmérséklet nyáron több párát bír el,s ha az áramlás nem óceán felõli- nõ az extrém melegek gyakorisága,ha ciklon jön pedig sokkal nagyobb a konvektív csapadékhozam.Szerintem ezt tapasztaljuk vagy 15 éve vastagon.Télen és az átmeneti évszakokvan is több szélsõséget látok,de ez persze szubjektív.Ha vannak is hidegbetörések,zordabb hónapok(pl. idei február),de átlagban mégis melegedés zajlik - úgy hiszem ezt egyre többen így látják.
Az a kérdés,hogy a Világtenger vajon meddig nyeli el a plusz hõ zömét,s ennek milyen kihatása lesz majd a Térítõk közt?(plusz: mélytengeri áramlások ?Olvadó jégmezõk vize?) Meddig nõhet a szélsõségesedés,vagy újabb kiegyenlítõdés zajlik ? Szerintem a kulcs az óceánokban van, ezeket pedig nagyon költséges részletesen mérni,kutatni - talány marad ?