A szeszélyes csapadék eloszlás a konvektív gócok sajátossága. Valahol több valahol kevesebb vagy semmi se. Ebből nem vonható le tanulság. A hőhullám hőhullám hátán esetleg igen. Kérdés hogy Ac hátán érkezik vagy egy tartós Brit.szk.i teknő előoldalán zuttyan be a meleg. 
Noha az se túl szokványos, hogy az eddigi makroszinoptikus helyzetek a nyár alatt, még ha csendben is de ennyire Délnyugat - Európára tolták a 20-25 meg lassan 30 fokos 850hPalos szaharai légtömegeket. Az oké, hogy arra "természetes". - lévén közelség, meg mediterrán klíma miatt. De nem ekkora intenzításban és ennyire pl. franciákhoz is benyúlva.
Mi elött valaki "lehurrogna": Én itt a közelmúltban nem foglalkoztam a nagy térségű áramlásokkal. Milyen az Atlanti - óceán ha nyár van, meg ilyenek. Kicsibe frontok-konvektív események nyarát élem. - szóval csak egyéni meglátás,de a eddigi átélt áramlási viszonyok csak közelebb és közelebb hozták a szaharai bűvös 20 fokos meleget, ami szinte "érett rá" hogy Közép - Európa felé indulhasson. 

lÉs hogy a forumtopik témájánál maradjak, s ne OFF legyen a vége, szerintem mint minden áramlás fő mozgató rúgója a Nap. Ennek mértékéről és hatásáról lehetne vitatkozni,de a térítői magasnyomás -szokásostól - északabbra vagy délebbre való kiterjedéséből is gyökeresen más őszök esetleg akár telek születnek. Nem hiába az oly forró augusztusok amit hosszú de csendes ősz követett. De vannak ellen példák mikor korán beköszönt a hüvös idő. Tudom. Ezt hideg avagy meleg párti oldalról lehetne vitatkozni. Én szigorúan a téritő öv magasnyomásnak kiterjedésébe kapaszkodnék bele és az alatt található nagy mennyiségű melegbe, ami az Atalanti - óceánon északabbi pályára kerülve táptalaj esetleg a keleti part felől betévedő gyengülő hurrikánoknak, vagy az ősz derekán az északon hűlő hidegbázis és ennek kölcsönhatása révén kiéleződő hőkontrasztnak, ami inkább a legnagyobb ellentétet keresve csigagyárként dübörög az óceánon, míg ránk délnyugat felől a szeles, napos általában száraz, meleg őszt hozza meg. 
Ez az egyik.

Másik az északi oldalon megjelenő - szintén nem tudjuk kikerülni - a Nap beesési szögének változása a pozitív - negatív energia mérleg felborulása, ami szintén hosszat lehetne vitatkozni még is mennyi az annyi. Meg mikortól bír jelentős hatással. Decembertől vagy hamarább. 

Harmad részről ami talán fontosabb is és komolyabb érvekkel alátámasztott lehetséges hidegbázis korai megléte. Mi maradt "tavalyii szezonból". 

Ebből a három összetevőből "gazdálkodik" a következő őszi-téli szezon, s az állandókat leszámítva marad az előző fél év "öröksége" meleg avagy hidegbázisok+ ráfejel a Napból érkező hőmennyiség és az annak hatására kialakult ciklusok. Nem beszélve a tengeráramlatokról, ami meg a légtömegek által fütött vagy hütött jégmennyiség fogyása vagy gyarapodása is befolyásol. Igy a szállítószalag pontosabb(mélytengeri szondák,áramlás mérők, ha vannak ilyenek - nem tudom - ) mérései hijján vajmi kevés adat amiből gazdálkodni tudunk.
Egy telet nem tudunk előre megjósolni jól. Max hozzávetőlegesen vagy bejönn vagy nem alapon.
Amit meg jégmintákból meg közetek közül vizsgálunk csomó más akár néhány évig vagy évtizedig tartó pl. vulkán kitörés miatti hűlés is ""beszennyez"" igy azt vizsgálni csak nagy fentartással lehet. Évszázados skálán nyílván jobban tetten érhető egy kis jégkorszak de évtizedekre vagy akár hangyányi évekre pontva rengeteg pontatlanság, hiba csúszhat a dologba. Nem beszélve olyan üledék rétegről is ami esetleg nem a légkörből rakodik rá, vagy marad a Co szint buborékként zárványba, hanem épp akkor a szomszédban füstölt egy vulkán és az hagyta a jégbe a nyomát. 

Nem tudom én ilyen témába laikusnak számítok.
A szezonális előrejelzések "színpadát" csak alúlról kapargatom. -de ez nem ez a hely. vidám

Nekem az éghajlatváltozás és az hogy melegszik a klíma,de ennek folytán pl. nő a párabefogadó képessége viszont annyi port meg kormot lökünk a légkörbe hogy bőven van mire kikondenzálódni a vízcseppnek. Nekem ez okoz fejtörést. - mert óceán felett nem igen vagy rövid ideig de száraz föld felett jobban megmarad már csak földrajzi elhelyezkedése folytán a meleg. Legyen ez Szahara,Arab tábla vagy kicsit túlnyúlva India fele. Ha nő a párbefogadó képesség kevesebb  (a Földön) a csapadék? Ez növeli e a melegebb légtömegek kiterjedését. pl. a 25-30 fokos 850-ét? Ha növeli milyen lehetséges következményei lehetnek, ha a nyarak mérséklet szélességeken is téritői öviek lesznek miközben őszre az északon beköszönő fél éves éjszaka hatásra igy is ugy is megjelenő sarki légtömegekkel csap majd ez össze? : D El lehetne itt menni még a fantasy világba is...szabadon. 
Itt most leállok. : ) - vannak nekem is kérdéseim ( lehet idióták ebbe a témába - vagy más topikba ilyenek ) csak nem merem feltenni. nyelvnyujtas kacsint