Én úgy gondolom, a népi megfigyelések akkor is születnének, ha az időjárás bizonyítottan totálisan random, egymástól teljesen független események sorozata lenne. Az ember erőltetetten, kétségbeesetten keresi a mintát, a visszatérő elemeket mindenben, legyen az időjárás, lottószámok, vagy ilyen nagy szavak, hogy "élet" és "sors". Néha pedig bizonyítottan nincs is minta és szabályszerűség, de az embernek egyszerűen szüksége van rá. Ez szüli szerintem a népi jóslásokat / megfigyeléseket is.
Emiatt úgy gondolom, a zonális és meridionális időjárás dominanciájának semmi köze nincs a népi megfigyelések létrejöttéhez avasgy nem létrejöttéhez. Attól nem zárkózok el, hogy más és más megfigyelés jött volna létre, ha az egyik vagy a másik fajta áramlás az uralkodó, de így is úgy is lennének, kb. azonos mennyiségben.
Nem hiszem, hogy túl nagy kihívás lenne az adatok ismeretében a "népi megfigyelések beválását" visszanézni teszem azt 130 évre visszamenőleg.
Azzal pedig nehezen tudok egyetérteni, hogy a népi megfigyelések zonálisabb képet rajzolnak fel: mi van a fagyosszentekkel, a március közepi hirtelen tavasszal, a "szeszélyes áprilissal", stb.? Inkább véletlen és babona szülte dolgoknak gondolom ezeknek a 95%-át. Medárd esete gondolom az egyébként csapadékosabb májushoz valóban köthető, de mi van akkor a "májusi eső aranyat ér" mondással? Vagy ez a kettő kompatibilis és 40 napig esik az arany?