Globális jelenségek
Nem mindig mástól kell várni a statisztikát, de segítek, ha megint nem volt időd utánanézni, mielőtt írtál volna.
(Budapesti adatok)
1950 és 80 között átlagosan 65 nyári nap volt, 16 hőség nap és 1 forró nap
1990 és 2010 között: 82 nyári nap, 26 hőség nap, 4 forró nap (az utóbbi 10 évben ez a szám 6-ra emelkedett)
A csapadéknál hasonló eltérések vannak, ha a 10 mm alatti, a 10 és 30 mm közötti, illetve a 30 mm feletti csapadékos napokat vizsgáljuk. A pontos adatokkal azért nem segítek, hogy hagyjak lehetőséget a kibontakozásra.
Tehát valóban nem lehet kérdés, hogy szélsőségesebb a klímánk. A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni.
(Budapesti adatok)
1950 és 80 között átlagosan 65 nyári nap volt, 16 hőség nap és 1 forró nap
1990 és 2010 között: 82 nyári nap, 26 hőség nap, 4 forró nap (az utóbbi 10 évben ez a szám 6-ra emelkedett)
A csapadéknál hasonló eltérések vannak, ha a 10 mm alatti, a 10 és 30 mm közötti, illetve a 30 mm feletti csapadékos napokat vizsgáljuk. A pontos adatokkal azért nem segítek, hogy hagyjak lehetőséget a kibontakozásra.
Tehát valóban nem lehet kérdés, hogy szélsőségesebb a klímánk. A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni.