Teljesen egyetértek, nagyon bonyolult. A múltbéli jégkorszakoknál nem árt figyelemmel lenni a szárazföldek elhelyezkedésére és annak éghajlatra gyakorolt hatására. Gondoljunk csak bele például, hogy ugyan nem emberi léptékben mérve, de pl. az izlandi szeizmikus tevékenység akár földtörténetileg beláthatóbb idõtávon belül fokozatosan megváltoztatja a talapzat arculatát, és akár hatással lehetne a Golf áramlat irányára is. Nem beszélve mondjuk egy gigantikus tenger alatti kitörésrõl, micsoda hõmennyiséget juttathat az a tengerbe. (de jut belõle a tengerekbe ma is, bõven). Ezer meg ezer folyamat, emberi aggyal felfoghatatlan. Ha jól tudom, a kõzetlemezek jelenlegi elmozdulási iránya egy újabb szuperkontinens kialakulása felé hat. Ilyen esetben rá sem ismernénk klímánkra, annyira más lenne minden most. És néha tényleg elég egy apró változás, ami mindent megváltoztat, vajon láthatjuk elõre?

Azt hiszem, csak valószínû kimeneteket lehet gyártani. Jelenlegi tudományos eredményeink is legfeljebb annyit engedhetnek meg, hogy jó esetben az utolsó elõtti órában felismerjük egy globális klímaváltozás kezdetét. Ez talán elegendõ lehet arra, hogy a változás okától függõen az emberiség egy kisebb csoportja a civilizációnk egyes vívmányait is megtartva túlélhessen. Szerintem ennyi, amit elértünk eddig e tudományterületen, de ha úgy vesszük, azért ez nem is kis eredmény néhány ezer év alatt (avagy Zeusz villámaitól a globális klímamodellekig földtörténeti léptékben másodpercek alatt.)