Globális jelenségek

Ezt a linket az egyik facebookos ismerösöm osztotta meg.
" #nemsüllyedünk
- Simon Lee angol meteorológus a mostani brit hőhullámról. Az összehasonlító ábra az 1976-os, azóta is hírhedt brit hőhullám idejére szóló, 1951-1980-as átlaghoz mért globális hőmérsékleti anomália ábrája, a második fele a mostani hőhullám ugyanilyen viszonylatú ábrája. Amíg a 76-os idején normális értékek (vagy inkább alacsonyabbak) voltak a világ nagy részén, most gyakorlatilag az egész bolygó hőhullámból áll..."
Tehát a link: Link Kép:

Az ismerösöm "nemsülyedünk" című postja élénken érzékelteti az aktív és csökkentett módú Nap ciklusok 
hatását a bolygónkra nézve. Ha egy emberöltőbe húzzuk bele ezt a két évszámot akkor vannak nagytérségű áramlások amik NOAA adatai alapján éves,évtizedes változékonysággal bírnak. Az, hogy most a 2010-ig dinamikusság és csökkenő hótakarós napok gyakorisága jelemezte a teleinket egy dolog. Párhuzamosan egyre erősebb Nap cilusokkal, továbbá évről évre magasabb széndioxid szintel. 
Vegyük azt lekonyhásítva az elmúlt évtizedekhez képest nagyjából 2010 óta takarékon üzemel a Napunk. Aktivitása 2010 elöttihez sokat csökkent, mégis nem hűlünk? Nem, mert a széndioxid szint továbbra is magas valamint folyamatosan engedjük a levegőbe. 

Tehát adott, hogy a csökkent Nap aktivitással, a kevesebb hő ami ér minket, ami a felső légköri szelekre (a jeat stream=futóáramlásra) bír jelentős hatással. Ezek a szelek erősége és iránya befolyással bír ciklonok és anticiklonok erőségére, tartósabb kialakulási helyzetükre, mozgásukra. Viszont a több széndioxid miatt több hő kötödik meg a légkörben, ami tovább emeli a Föld átlaghőmérsékletét. Aktívabb Nap esetén a dinamikus szelek, dinamikusabb légkört szűlnek ami ide oda mozgatják az alsóbb rétegeket hideget-meleget egyaránt. Csökkentett módba veszteglő anticiklonok és pangó alacsony nyomású képződmények alatt szél hijján csak halmozódik a meleg, nem beszélve a kontinentális, szárazföld felett hamarabb és masszívabban fenálló melegbázisokról. 
Mai helyzetünkben a többlet hő nagyobb párabefogadó képességet tesz lehetővé. Nő a párolgás, jobban "száradnak a szárazföldek", a kontinens belsejében. A probléma az, hogy maga a vízgőz is üvegház hatású gáz, viszont hamar elpárolog-lehűl-kiesik-megfagy-elolvad-elpárolog..stb. vagyis hamar kiürül a légkörből. De a széndioxid szint miatt nő a hőmérséklet és emiatt a párabefogadó képesség is, ami még tovább emeli a hőmérsékletet és kevesebb csapadék hull vissza az óceánokba és a szárazföldekre.
Ami még rá fejel plusszban, hogy bolygónk kerengési pályája és dőlés szöge miatt félév sarkköri éjszakát hol északon hol délen nem lehet kikerülni a légkörnek se, tehát minden év azon szakában megjelennek az artikus hideglégtömegek. A kontinentálisabb áramlási viszonyok miatt A Déli Sarkkal ellntétben nyitottabb Északi - Sark sokkal, de sokkal érzékenyebb tenger áramlások és ciklonok lévén, tehát sérülkenyebb az oda alakuló hidegmagok ősszel. Ezzel szemben Szibéria belső területei és a Kanadai északi részek védettebbek ilyen szempontól tavaly télen is ott alakultak ki hamarabb hidegmagok és lettek ill. sikerültek keményre. Ezzel szemben a Déli Sarkon szárazföldi plató van, óceáni áramlása zárt, körülöleli a fagyott kontenst és a légkört is stabilabb klíma jellemzi. Ezt azért fontos mert a hideg ha nem is annyi mint régebben volt adott lesz, de rengeteg meleg légtömeg mellé. Szóval ez szélsőséges időjárást szűlhet a jövőben, egészen addig, ha csak nem a Nap annyira legyengülNE ( EZ CSAK FELTEVÉS!! ) hogy ellensúlyozni tudná a széndioxid szint miatt fogságba esett hőmennyiség miatt megemelkedett hőmérsékletet szerte a bolygónkon. 

S, hogy mit tartogat a jövő? 
Nos szélsőségesebb, kontinentálisabb klímát.

Megoldások: Nos. Ki kellene a széndioxidot vonni a légkörből, már ami benne van, s amit jelenleg előállítunk mindent leállítani. Ez gyakorlatilag -  mivel az ember általában CSAK hibáiból tanul - LEHETETLEN.
A természet persze elvégzi a dolgát. A növények több széndioxid hatására gyorsabban nőnek és több szént kötnek meg magukban. Az óceánok savanyodnak, mivel 60% ők nyelik el algák és egyébb formában a széndioxidot 40% csak a növényeké. Óceánjainkból van elég, van hova "felszívni" azt, sajnos a benne lévő állat és növény világ kárára. -de a fizikai és kémiai reakciók nem érzelgősök, nem válogatnak. Hiába vagyok "szép", ha az asszony pofon húz még érezni fogom. Szóval az óceánok és a növények majd teszik a dolgukat ezer meg ezer évek után is. 
Itt, ami érdemben bele szólhat a dolgokba, az a Nap. 

- Azzal se lennék - személy szerint - kiegyezve,ha most csökkenő és az előrejelzett 2020-as napfolt minimum után újra mondjuk 90-es évekbeli erővel tombolna csillagunk és dinamikusabb lenne a Föld légkörzése(pár éves csúszással követve), akkor is a fogságba ejtett hőt kavargatná maga alatt meg a Sarkvidék felett telente megjelenő hidegbázist.