Tényleg bődületes az a sok agyament okoskodás,ami itt elhangzik, anélkül, hogy számokkal alá lenne támasztva. Az biztos, hogy
a XX. századi átlagnál melegebb augusztust fogunk zárni, de meg sem közelítjük majd az 1992-est, amikor 26,6 fok volt a budapesti átlaghőmérséklet. A nyár összességében nem tudom, milyen rekordot tud majd hozni Magyarországon vagy Budapesten, mert forró nap nem sok volt, miközben 1992-ben, 2012-ben, 13-ban és 15-ben is több mint 10 ilyen nap volt (Budapesten). 2003-ban 62 hőségnap volt, ezt sem fogjuk elérni.
Azt viszont ez a néhány adat is jól mutatja,hogy a legtöbb pozitív anomáliájú rekord az utóbbi 30 évből származik, bár 1841. július közepével elméletileg semmi nem vetekszik.
Az 1841-es hőhullámról csakannyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegő átvonult a kontinensen.
Itthoni adatok 1841 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C
 
Mivel ezek az adatok nem tekinthetők hivatalosnak, nem kerülhettek be a statisztikákba, de nem valószínű, hogy mindenhol egyformán hibás adatokat mértek.
Tehát,óvatosan bánjunk a fellengzős kijelentésekkel az idei nyárral vagy az augusztussal kapcsolatban.
Mivel az északi hemiszférában egy-egy meleg évben/nyáron is csupán néhány század az eltérés a megelőző évekhez képest, a nálunk tapasztalt meleg értelemszerűen azt jelenti, hogy máshol hidegebb volt. Érdekes módon idén kevesebb a rémisztgetés az arktiszi jégsapka zsugorodásával kapcsolatban, merthogy várhatóan jelentősen több marad meg a jégből az olvadási időszak végére, mint tavaly, vagy az elmúlt évtized átlagában. Azaz a sarkkör környékén az idén kevésbé volt meleg, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon nem dőlnek majd meg a negatív rekordok.
A globális felmelegedést megkérdőjelezni dőreség, ám egyáltalán nincs alátámasztva, hogy az ember okozza(!!!!!!).
Gyakorlatilag a legutolsó jégkorszak mélypontja óta folyamatosan, de nem egyenletesen tart, amit jól mutat, hogy a középkori klímaoptimum idején még a jelenleginél is melegebb volt. Az az igazi baj, hogy fontos tényeket – amelyekre senki nem tudja a magyarázatot – a „tudósok” inkább elhallgatnak. A fórumon rendszeresen felvetődő téma kapcsán többször is belinkelték már azt a grafikát, ami jól mutatja, hogy ciklusosan zajlik a felmelegedés, kb. 25 éven keresztül mintegy 0,2-0,3 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, majd stagnál. Az 1850-es évek közepe óta 3 ilyen ciklus zajlott le, de ha más grafikonokat megnézzük, akkor az is látszik, hogy valamikor az 1700-as években kezdődhetett a folyamat – a középkori kisjégkorszak végén –, és azóta rendíthetetlenül tart. Mivel a hőmérsékletet egzakt módon csak az 1850-es évek óta tudjuk globálisan mérni a hőmérsékletet, így azokat az adatokat vetjük össze. Viszont azok is jól mutatják, hogy aligha a CO2 kibocsájtással vagy más emberi tevékenységgel függ össze, mert akkor a kibocsájtás ugrásszerű növekedésének meg kellene látszania a grafikonon. (Miért emelkedett az 1850-es éveket követően épp olyan mértékben a Föld átlaghőmérséklete – amikor még töredéke volt napjaink CO2 kibocsájtásának –, mint az utóbbi fél évszázadban.) A ciklikus emelkedés – a maga megtorpanó időszakaival – éppen azt mutatja, hogy a globális felmelegedés okai máshol keresendők, és amíg azt nem értjük meg, azt sem tudjuk megbecsülni, hogy meddig is tart, és valójában az emberiségnek mire is kell felkészülni.
Addig csak riogatás zajlik a 6 méteres tengerszint-emelkedéssel, meg a 2-3 fokos hőmérséklet-emelkedéssel. Már az is sokat elmond a helyzetről, hogy a 10-15 évvel ezelőtt a század végére jósolt 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel már csak kevesen számolnak. Elhalkult a „bagolytömeg”, mert nem tűnik reálisnak.
Az is megtévesztő, hogy ilyen gyors emelkedés soha korábban nem volt a Földön. Ha igaz is a megállapítás, akkor is más összefüggésben kell látni, mert soha olyan gyors csökkenés sem játszódott le, mint a középkori klímaoptimum és a középkori kisjégkorszak között. Azaz gyaníthatóan most csak ugyanolyan ütemben helyreáll az az egyensúly, ami akkor megbomlott.
Ettől függetlenül, változatlanul fontos, hogy tegyünk a környezetünk védelmében, mert a környezetszennyezés, környezetátalakítás aggasztó, ám ez nem biztos, hogy a Föld klímájának változásában mutatkozik meg. De addig, amíg a multinacionális cégeket nem vonják kordába, addig az őserdőket irtani fogják gazdasági érdekeik okán, addig zajlik a tengerek túlhalászása, és a földi környezet kirablása.
De próbáljunk tényszerűek maradni, és ne dőljünk be az olcsó közhelyeknek!