Gyorsan rágoogleztem jól emlékszem az olvasottakra, ki is dobta az OMSZ-os linket. 
Kiragadva idézem: 
"Holocén (10 ezer évtől napjainkig)
A Holocén kezdetétől a klímaoptimumig (10 - 6 ezer évvel ezelőtt) 
A legutóbbi glaciális kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak tekinthető). A továbbra is elsősorban a csillagászati pályaelemek változásaival magyarázható ingadozás kb. hatezer évvel ezelőtti legmelegebb pontján, az ún. klímaoptimumban a Föld átlaghőmérséklete mintegy 1°C-kal lehetett magasabb, mint napjainkban.A klímaoptimumtól a középkori optimumig (6 ezer évvel ezelőtt – kr. u. 1 000-ig)
Az interglaciális optimum óta a hőmérséklet ezerévenként kb. fél fokot csökken és mintegy ötezer év múlva ismét egy hűvös, glaciális klíma kezdete várható. E változások azonban két nagyságrenddel lassúbbak, mint a várható antropogén felmelegedés."

Teljes weboldal pedig lásd.: Link 

S a skálázosról még valami. Ha ránéz valaki( egy laikus) vagy egy figyelmetlen szemlélő a lenti képre azt fogja hinni, hogy emelkedünk. 

beillesztett kép


Hagyj szögezze le. Egyáltalán nem. A SKÁLA leolvásával már látszik a lényeg. Amiről beszélek. Mihez mérten? Hacsak a -10 000 évtől vesszük már 1000 van, aztán 900 év után 1900 végül csak 100 év "ugrása" és 2000. 
Megtévesztő.
Tehát ha csak pl. -10 000 éves skálát veszem alapul vagy -100 000-at mi csak egy kicsiny "kiugrás vagyunk". Az lehet hogy néhány év még hátra van a "csúcsig",de az is is lehet, hogy lefele tartunk egy új glaciális(hidegebb) korszak felé. Ebbe elvileg ""beleköpött"" az emberiség,de szerintem inkább tompít hosszútávon mint kilendít belőle. A Nap hője az elsődleges tényező a magassági jeat-stream alakulásában bolygónkon. Ami hatással van bolygónk éghajlatára is. Attól hogy a két tényező most ellentétesen viselkedik olyan ez mit autóban fékezésnél:
A fékbetétek a Nap, a forgó alkatrészek pedig a melegebbre járatott bolygónk légköre. Kérdés kibírja tovább? vidám A Nap eddigi jó 1 millió évtől elindult hullámzó hideg meleg periodusait tovább fogja a folytatni. A pályadőléssel nem foglalkoznék, ha bár vitathatlatlan tényleg inbolygonk.nevet De a véleményem az, hogy csak a Napnak van  ereje ekkora mértékű negatív energai mérleg "felszaporodására",ami hatására hidegebb Föld átlaghőmérsékletet eredményez. Ez pedig a melegebb felszínekről több párolgással jár, viszont a hidegebb klíma több felhőzetet szül, ebből pedig megszületik az a negatív visszacsatolási mechanizmus ami miatt több hó hullik. S a tengerjég csak akkor kezd el növekedni, ha az eddigi melegebb óceáni vízhőmérséklet áramlásba is negatív csökkenési fázis áll át. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az óceán letudja adni minnél több hőt a légkörnek, amiből pedig vízgőzből kicsapodva csapadékként kötödik le hidegeb területeken. Pl. gleccsereken, legészakibb szárazföldek felett. Tehát ha átcsapnánk hűlő stádiumba, véleményem szerint NEM! jégborítottság növekedéssel indulna,hanem először több felhőzet mennyiséget eredményezne a bolygónkon, valamint több csapadék esne. Ez nagyobb időskálán akár néhány évszázad alatt.. itt is az a kérdés mihez képest? nyelvnyujtas Szóval a többlet csapadék egy idő után, a sarkok közvetlen környezetében több ideig megmaradó és nagyobb mennyiségű havat jelentene. Végül egész évest. - de azt már megéreznénk.

Az déli - sark rekordot döntögető átlagát a több olvadékvizzel magyarázzák, pedig lehet pozitív hozadéka is mi szerint a kellően hideg terület miatt ott kitud csapódni a vízgőz a légkörből ezáltal a hőt is letudja adni a bolygó. A több csapadék miatt híznak a gleccserek jobban és a megnövekedett súly miatt csúsznak nagyobb erővel a tengerbe. A zsugorodást nyáron ez persze nem magyarázza, mert ilyenkor nem elégséges a feltételek a hő leadásához a terület felett. Ekkor meleget vesz fel a környezet s tényleg olvad a jég. De ez magam részéről felvetés. Nem több. 
De, hogy a fenti ábra megtévesztő az tuti. 

(( Egy kis elrugaszkodás: Ha csak egy emberöltőre max.100 évre nagyítom ezt az időkálát megmaradnék a melegszünk és rövidebbek a telek-nél. A változatosabb, szélsőségesebb klímánál, a sok csapadék és a tartós aszály között. Hacsaka Nap nem mutat olyat, hogy nacsak..elvileg és itt nyitva marad a kérdés, az utolsó  jégkorszak utáni felmelegedés egyes tudósok szerint "néhány évtized alatt ment végbe"(??). Azzal magyaráznák azt, hogy miért halt ki az eu. és am. mamut, kardfogú tigris és más nagyobb testű élőlény és nem tudott lépést tartani a megváltozott életkörülményekkel. Ezt mondjuk a Tv.-ben láttam. Nekem érdekes felvetés volt. Igaz nem igazán veszi be a gyomrom. Az egyiket szimplán megettük, a másiknak nem volt mit ennie, mert mi ettük meg előtte vagy ismerve a tűzet rágyújtottuk a mezőt. Később a dodo-nak is a fenekére csaptunk.szomoru ))

Végezetül ez a kérdés is nyitva maradt: 
Ha melegszünk, akkor milyen időskálához képest?