Egy kis nosztalgia, kicsit elrévedtem, és érzékenyültem. Pereg vissza az idõkerék, egészen 1956-57-58 évekbe.... Nehezen, de betettem egy fényképet, emlékezve apámra,anyára. A "hajózó" személyzet egyik pilótájától kölcsön kérve a sapkát-kabátot; fényképezkedtek... Link Apu katonatiszt volt akkor, Kiskunlacházán, a rep. mûszaki bázison, nem tudom mi volt akkor az elnevezés, elég zavaros idõket éltek. Na a légvédelem riasztási központja Budaörsön lehetett, akkortályt ugye teljes szovjet lefedés volt érvényben, pláne 1956 utáni években. (Budán születtem; 1954.Januárjában, három évig a Klauzál-téri macskakövet koptattam a 7.kerületben) Aput érdekelte már akkor a technika, a motorok. Elvégezte az alapokat, a rep. müszaki vizsgái .. ha jó emlékszek még Sárkány I- III szakvizsga, csillagmotoros szerelési vizsga. Ja és akkor a sláger a JAK- 12-17-es egymotoros vadászgép volt, majd 58 után a lökhajtásos (sugárhajtómûves) Mig-15 -ös. 1958-ig rep.müszaki fõhadnagy kitüntesékig vitte. Nem kellett volna 56 õszén hazajönni a családhoz, mert az öccsét, apját jött meglátogatni. Azok pedig szeszgõzösen ki akartak menni a mélykúti ország útra megállítani a tankokat. Apám tiltakozott, de nem hallgattak rá. Nem sikerült... Jött a besúgós bejelentés, és lefokozták hadnagyi rangba. Aztán már nem akarták tovább képezni, pedig ha akkor.... Igen a sors majdnem megadta neki. Leszerelés után a helyi nagy mûmalomban dolgozott nagy böhöm villanymotorok zaja mellett. A repülés végig érdekelte, én is ezért leskelõdöm a horizontot mind napig.