Bioszféra

A növényeknek is van jól mûködõ immunrendszerük. A nagyüzemi termesztés során azonban olyan növényeket ültetnek szoros közelségbe, amelyeknek ez a tény nem tesz jót, hisz olyan tömegesen támadhatja meg bármi kórokozó, ami egy-egy magányos növény esetében nem nagyon fordulhatna elõ.
Ez az immunrendszer nem egészen olyan, mint a mienk, de a lényege ugyanaz, védekezni a betolakodók ellen. Egy rakás növény még a fajtársainak is képes üzenni támadás esetén azzal, hogy különbözõ illó vegyületeket választ ki a levelein, amelyeket érzékel a többi növény, s felkészülhet maga is a támadásra. Ilyen esetben érdekes módon nem csak a fajtársak, hanem pár másik faj is érzékeli ezt a jelzést s maga is hasznot hajt ebbõl.
Telepes növények, mint pl. a lóhere vagy a szamóca pedig a talajban futó, az egyes növéneket összekötõ hajtásokon jelzi - szintén kémiai anyagok segítségével - ha pl. hernyók állnak neki falatozni egyik növényt, így a többi növény olyan anyagokat termel, amelytõl rágósabb és rosszabb ízû lesz a levele és így elkerüli a megrágatást.
Van egy vajbab fajta, amellyel Japánban kísérleteztek, ez pedig egy rettentõ érdekes dolgot tett. Egy atkafaj nagy szeretettel szívogatta ezt a babot. Amikor a növény érzékelte a támadást, elsõnek megüzente a többi vajbab felé a dolgot, de azután nem védekezõ anyagokat választott ki, hanem olyanokat, amelyekkel a támadó atkafajt felfaló másik atkafajt vonzotta!! A kukorica az õt támadó bagolylepkék hernyóit megtámadó darázsfaj egyedeit vonzó anyagot választ ki. Bizonyára irgalmatlan sok hasonló eset van, amikrõl nem tudunk még... Ezek mind kiválóan mûködnek a növények eredeti élõhelyén, amelyre a védekezést kifejlesztette, persze, ha kereszutül-kasul hurcolásszul õket a világban, nem biztos már, hogy ugyanilyen hatékony tud lenni.