Csillagászat és űrkutatás

Értem. Hát, kár érte. Köszi a választ!

Köszi a lezáró cikket az Isonról.

Látták Miskolcon is.
Link

A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is leír: a Föld az ISON pályasíkján áthalad, de a pályavonaltól túl messze lesz. Hogy egy törmelékszemcse elérhesse a Földet, ahhoz erõsen le kell térnie eredeti pályájáról, ehhez pedig legalább 1 km/s kezdõsebességgel kellett volna kidobódnia a magból, ami nem reális. Ráadásul a csóva eleve nem volt túl acélos, amikor az ISON még földtávolságban ill. azon túl járt a Naptól.

Ezt egy kicsit kiegészíteném.
Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az ekliptikán. A két döféspont esetében a második nem játszik, akkor ugyanis a Nap mellett zúgott el, az ott kiszabadult por, teljesen szét fog oszlani. Az elsõnél azonban a csóva még "egyben volt", ezért az ott lévõ porfelhõ nem oszlik szét annyira. Ez a porfelhõ az üstököspálya síkjában az üstököspályán kívül jelen lesz. A Föld ezen a síkon, vagyis a porfelhõn jan. 14-15-én fog átmenni. Ezen a két napon tehát jó esély van arra, hogy meteorokat lássunk, mely egy új meteorzápor lehet. Már van neve is (igaz, nem a nevezéktan szabályai alapján adták): "Isonidák". (Gondolom, ha kiderül, hogy hol lesz a radiánsa, adnak neki rendes nevet is.)

Hogy mennyire igaz az, amit mondok, azt egyelõre még magam sem tudom , de kiderül pl. ebbõl: Link Link

Fényszegény nappalok? Napkelte negyed 10 táján van, ettõl a reggeleink olyanok, mint amikor anno nulladik órára kellett menni. Délután semmi extra, ugyanakkor megy le a Nap, mint Magyarország ÉK-i csücskében. Ha "zöldfény" alatt a sarki fényt érted, az innen 1000 km-re északra számít gyakorinak, de még ott sem minden éjjel van.

Köszönöm, akkor a gravitáció és Kepler...
Pedig jó lenne egy szilveszteri tûzgömb, bola erre felé, ne csak a kutyákat kergetné meg a mû petárda, és a durranás.

Különben hogy vagytok a fény szegény nappalokkal? vagy esetleg a "zöldfény" beborít egész éjjel? (napfolt max.)

Szép napokat kívánok!

Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé menne az üstökös, a Földtõl több tízmillió km-re elhaladva.)

Annyi igaz, hogy a szétdarabolódás, párolgás során fellépnek nem-gravitációs erõk, de ezek csak hajszálnyi pályaváltozást tudnak okozni. A gravitáció nagyobb úr.

Szervusz Usrin!
Az Ison üstökösre visszatérve; lehet hogy a mag szétoszlása a napközelben okozhat olyan pálya módosítást , hogy bizonyos darabjai (egészben 4-5 km.) utána akár 50-100-500 méteres)) megsült kõzetei a tömeg-sebesség módosulása okán, esetleg közel kerülhetnek a Föld pályához, légköréhez?
Elég morbid kérdés, de lehet benne valami. Netán egy kiadós meteor- bola -tûzgömb, ne agyisten termetes meteor szikla csapódna a Föld légkörébe, mint az oroszoknál.?

Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük miatt pár nap alatt láthatóan arrébb kerülnek a csillagokhoz képest.) Úgyhogy ez kizárható.

Amit te leírtál, az ugyanúgy meteor (a Föld légkörébe érve felizzó és elpárolgó kõzet- vagy vasdarabka), mint a "hullócsillagok". A különbség annyi, hogy a darabka nagyobb (nem milliméteres, hanem mondjuk centiméteres), ezért fényesebben és valamivel hosszabban világít. Ezeket hívják tûzgömbnek.

Simán lehetett egy tûzgömb.

Usrin cikke ismét az üstökösrõl: Link