Agrometeorológia
Link
Tőlünk Nyugatra hatalmas területeken tökéletesen működik a szántás elhagyása. Mind aszályban, mind özönvíz során. Sőt itthon is egyre többen próbálkoznak vele, mivel töredék áron tudsz termelni hasonló hozamokat. Persze ezt nem éri meg reklámozni, különben miből él meg a KITE?
Szóval lehet a témán poénkodni, de reméljük nem a betonba kell vetni 50 év múlva...
Tőlünk Nyugatra hatalmas területeken tökéletesen működik a szántás elhagyása. Mind aszályban, mind özönvíz során. Sőt itthon is egyre többen próbálkoznak vele, mivel töredék áron tudsz termelni hasonló hozamokat. Persze ezt nem éri meg reklámozni, különben miből él meg a KITE?
Szóval lehet a témán poénkodni, de reméljük nem a betonba kell vetni 50 év múlva...
A talajéletet tönkreteszi a szántás?
Az eke fejbekólintja a gombákat, baktériumokat és más talajlakó élőlényeket?
Egyrészt ahol szántanak, pl. egy szántóföldön, ott eleve tönkre van téve a talajélet a sok gyomirtóval és műtrágyával, plusz a folyamatos szántóföldi kultúrákkal.
Maga a szántás, talajforgatás valóban előnyös, az évek, évtizedek óta összetömörödött talajban sokkal rosszabb a talajélet.
Ezt onnan tudom, hogy a 30-40 éve nem művelt talajba ültetett fa csak kínlódik, míg a rendszeresen ásózott, kapált talajban lévő fa 3-szorosára nő.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj sokkal jobb talajéletű, mint amit soha nem ásnak, kapálnak.
A csapadék összetömöríti.
Ültettem fát 30-40 éve nem lazított talajba, amin csak fű volt, még giliszta is alig volt benne.
A rendszeresen ásózott, kapált talaj meg tele van gilinyóval.
Persze az erdei talaj megint más, ott a sok rothadó növényi rész és a sok talajlakó megteszi a hatását.
Ahol nincs a talaj ásózva vagy kapálva, akár szántva, és mondjuk fű van rajta, ott a felső 10-15 centi úgy át van szőve a gyep gyökereivel, hogy alig megy bele az ásó.
A fű gyökérzónája alatt meg nincs semmi és senki.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj a legjobb pl. a növényeknek.
A sok szántástól az eketalpbetegség miatt vízzáró réteg alakul ki, az nyilván nem jó.
Az eke fejbekólintja a gombákat, baktériumokat és más talajlakó élőlényeket?

Egyrészt ahol szántanak, pl. egy szántóföldön, ott eleve tönkre van téve a talajélet a sok gyomirtóval és műtrágyával, plusz a folyamatos szántóföldi kultúrákkal.
Maga a szántás, talajforgatás valóban előnyös, az évek, évtizedek óta összetömörödött talajban sokkal rosszabb a talajélet.
Ezt onnan tudom, hogy a 30-40 éve nem művelt talajba ültetett fa csak kínlódik, míg a rendszeresen ásózott, kapált talajban lévő fa 3-szorosára nő.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj sokkal jobb talajéletű, mint amit soha nem ásnak, kapálnak.
A csapadék összetömöríti.
Ültettem fát 30-40 éve nem lazított talajba, amin csak fű volt, még giliszta is alig volt benne.
A rendszeresen ásózott, kapált talaj meg tele van gilinyóval.
Persze az erdei talaj megint más, ott a sok rothadó növényi rész és a sok talajlakó megteszi a hatását.
Ahol nincs a talaj ásózva vagy kapálva, akár szántva, és mondjuk fű van rajta, ott a felső 10-15 centi úgy át van szőve a gyep gyökereivel, hogy alig megy bele az ásó.
A fű gyökérzónája alatt meg nincs semmi és senki.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj a legjobb pl. a növényeknek.
A sok szántástól az eketalpbetegség miatt vízzáró réteg alakul ki, az nyilván nem jó.
Marhaság. Ha igazad lenne, A legkorszerűbb növénytermesztés jelenleg a néhány cm vastagságban felvakart talajba vetett gabona lenne, a talajt vetés után levegőtlenné hengerelve.
Na köszi, lényegében egy feltuningolt magas ágyás?
Lehet ki kéne próbálni egy kisebb darabon. Bár lehet erre az évre elkéstem már?!
Közben, úgy hogy hugel kultúra találtam egy cikket: Link
Ki fogom próbálni, a kertünk felső része még mindig elég kavicsos, gally és fűkaszalék mindig van, vakondtúrás meg jó a földrétegnek.

Közben, úgy hogy hugel kultúra találtam egy cikket: Link
Ki fogom próbálni, a kertünk felső része még mindig elég kavicsos, gally és fűkaszalék mindig van, vakondtúrás meg jó a földrétegnek.

Szerintem pont az a legjobb talajkímélés, ha nem szánt. A szántással a megindulóban lévő talajéletet 1 perc alatt teszi tönkre.
A talajjavítás legfontosabb módját hagytad figyelmen kívül. Fel kellett volna ásni, szántani. Minden más beavatkozás annyit ér, mint múmiának a pacemaker. Betonkemény, levegőtlen talajt boríthatod akármivel, magától nem keveredik át, nem járja át a szentlélek.