Agrometeorológia
Vikarel nagyon jól leírta, én még annyit hozzátennék, hogy itt a környékünkön nem volt korábban üzemi õszibaracktermesztés. Azért záródtunk ki belõle, mert az úgynevezett "franciabarack", ahogy egykor a nemesített fajtákat nevezték gyûjtõnéven, olyan helyeken terjedtek el elsõsorban, ahol nagyon meszes volt a talaj. Ezért a "franciabarackot" kizárólag mandulaalanyra oltották. Az erre a környékre hozott mandulaalanyos barack az itteni talaj teljes mészhiánya következtében néhány év múlva kipusztult. Ebbõl az lett az általános vélemény, hogy itt franciabarackot nem lehet termeszteni. Ugyanakkor az õszibarack számára (amin a spontán, magból kelt, rendkívül változatos fajtájú magoncokat értem) a talaj olyan nagyon megfelelõ volt, hogy a szõlõkben félévszázados, vagy még annál is idõsebb példányok álltak. Az õszibaracktermesztés ezek jobb fajtáinak magról vetésében merült ki. Néha az eredetinél is jobb fajták jöttek elõ. A fák kezelése nélkülözött minden szakszerûséget. Egyes fajták úgyis fantasztikus méretû és minõségû termést adtak, hogy sem permetezve, sem metszve, sem ritkítva nem lettek.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.
Értelek,akkor nálam a %-os többség szerepelt eddig.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.
Véletlen magonc. Gyümölcsfajtáink egy része is így alakult ki, illetve a ezen magoncok szelekciójával (a többi fajta keresztezéses nemesítéssel; természetes és indukált mutációkkal) A magról kelt fák igen kis százalékban ugyan, de hozhatnak értékes, bizonyos tulajdonságokban akár a szülõétõl is értékesebb termést.
Bizony, azért nem termett valószínû, mert lefagyott, tõrõl elkezdett hajtani, és az új hajtásokon már nem tudott beérni a füge, sõt, ezek szerint a vesszõk sem, és azért fagytak el a következõ télen is.
Viszont ebbõl következõleg nem lehet egy jó fajta, tehát azt ne is erõltessed, vannak jobb fagytûrõ fajták is.
Hova szeretnéd ültetni?
Próbáljad épület, ház közvetlen közelébe tenni, bár nem tudom mekkora szintkülönbségû a telketek dombja, de ha nem túl nagy dombról van szó, akkor egy épület által tárolt hõ télen tud segíteni. A füge ugye -13-15 között fagy el, a be nem érõ vesszõk meg gyakran a -13 foknál enyhébb értéken is elfagynak, ezért nem jár sikerrel az, akinek a fügéje minden évben megkapja ezt az értéket. Ezt úgy lehet kiküszöbölni például, hogy az elsõ 1-2 évben takarni kell, igy nem fagy el a még be nem érett vesszõ sem, megnõ, és akkor már 1-2 fokkal tovább bírja, persze egy -20 alatti értéknél tökmindegy.
Bármikor erre jársz, kapsz hajtást vagy tövet
Viszont ebbõl következõleg nem lehet egy jó fajta, tehát azt ne is erõltessed, vannak jobb fagytûrõ fajták is.
Hova szeretnéd ültetni?
Próbáljad épület, ház közvetlen közelébe tenni, bár nem tudom mekkora szintkülönbségû a telketek dombja, de ha nem túl nagy dombról van szó, akkor egy épület által tárolt hõ télen tud segíteni. A füge ugye -13-15 között fagy el, a be nem érõ vesszõk meg gyakran a -13 foknál enyhébb értéken is elfagynak, ezért nem jár sikerrel az, akinek a fügéje minden évben megkapja ezt az értéket. Ezt úgy lehet kiküszöbölni például, hogy az elsõ 1-2 évben takarni kell, igy nem fagy el a még be nem érett vesszõ sem, megnõ, és akkor már 1-2 fokkal tovább bírja, persze egy -20 alatti értéknél tökmindegy.
Bármikor erre jársz, kapsz hajtást vagy tövet
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat