Agrometeorológia

Hoppá, akkor ez egybecseng a szomszéd által egyszer már említett velencei vashiányos talaj "elmélettel" de azt azóta senki nem erôsítette meg, így viszont akkor nekilátok a vaspótlásnak. Köszi.

Szerintem egy jól erjesztett csalánlének bármikor van olyan hatása, mint egy Fitohormnak..
A permetezések idején sokszor rakok a törzsoldatba aminosavas löttyöt (pl. Megafol), ott néhányszor már láttam korrekt eredményeket, de ezek is borzasztóan túlárazottak (3-4000 Ft/l), szóval akkor már inkább valami minőségi mikroelemes lombtrágyát használok 3-5 alkalommal, aztán viszlát. 
A barackot illetően jó kérdés, lehet levéllyukasztó gomba, illetve nagyon hajlamos a klorózisra (vashiány) is. 

Ez jó!!

Hangyák:
Kis pekándió csemetémbe (bele is) költöztek a hangyák, alig (inkább nem) akart hajtani. 3 hete kb. rászántam egy fej fokhagymát (fokhagymanyomóval), felöntöttem kb. 1 lter vízzel oszt ment a pörköltbe (akarommondani a pekándió alá). Előtte azért kapott egy kanna vizet is. Hangyák eltűntek, a fa kihajtott. Most 3 hét után megint hangyásodik, lehet kapnak még fokhagymát!

Hogy szakmabeli mondja ezeket, ez elkeserítő, most letörtél....
A Wuxalról is ez a véleményed, vagy a zöld flakonos Fitohorm sorozatról?

Akkor már szinte csak félve írom (), hogy tegnap kipróbáltam a csalános permetet is, bűzlöttek is tőle a kert bizonyos szegletei, kíváncsi vagyok a fejleményre, nem fűzök hozzá nagy reményeket, de mindenképpen ki akartam próbálni. (azt már látom, hogy a hangyákat abszolúte de nem érdekli).

Az őszibaracknál mitől van (mindig is volt), hogy a levelek kb. 2-5 százaléka elsárgul, majd lehullik? Természetes, vagy lehet valamilyen elem hiány? Fe, Mg?

Valamennyire szoktam, most is kísérletezek 1-2 anyaggal, de inkább csak a lelkiismeretem megnyugtatása végett. Dolgoztam a szakmában, pontosan tudom hogy mekkora biznisz a lombtrágya... Sok esetben a kanna többet ér, mint a benne lévő lötty. Alapesetben a talajból veszi fel a növény a fontos tápelemeket, ha az nincs rendben, akkor költhetek bármennyit lombtrágyára, semmit sem fog érni. (Kivétel ez alól az antagonista elemek, mint pl. a Ca, Fe, ezeket érdemes lehet lombon keresztül is kijuttatni a nyári melegekben.)

Értem. Köszi. Szoktál levéltrágyázni? Az segít valamennyire? Csak azért kérdem, mert írtad, hogy elég sanyarú a sorsa a homokon élő haszonnövényeknek.

Zöldségkultúrák esetében hatékonyabb, gyümölcsfajoknál vannak inkább a bajok. Ha már kialakult pl. egy sztigminás betegség, akkor önmagában nem fogja meg a fertőzést, én ezt tapasztaltam. Ott muszáj volt belemenni konvencionális szerrel. Hozzáteszem, brutális futóhomokon vannak a fák, tehát ideális kondícióról álmodni sem mer az ember. Főleg, ha még ideje sincs.  

Nálam a Scudo tavaly bejött, igaz 100 %-os siker nem lett, mert ősz közepére azért voltak bajok, igaz akkor már kevésbé is foglalkoztam a parikkal.

A meggynél megállt a monília, de lehet, hogy azért, mert vissza is csíptem, úgyhogy meggyőzően nem tudok nyilatkozni én sem.

Kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy miért nem vagy meggyőződve?

Kontakt szer, tehát érintkeznie kell a rovarral. A hatásmechanizmusa csupán annyi, hogy befedi a kis testét és kiszárítja, ezáltal elpusztul. Viszont ha egy növényt permetezel egy sima kis háti géppel, ott egyrészt a nyomás miatt, másrészt mert ügyes a permetező szaki, általában nem csak a levél színi részére, hanem a fonák oldalára is kell kerülnie permetlének. 
A Scudo jó szer, de nem vagyok a tavalyi év alapján meggyőződve arról, hogy önmagában elég a gombás betegségekkel szemben. 

Köszi. Igazából a telek egyik oldalán lévő bogyósok nem is tetvesek, a másikon a fekete ribiszkén meg félig már összenyomkodtam őket...
Ha a tetvek a levél fonákán vannak (márpedig mindig ott vannak, meg a kis hajtásvégeken), az narancsolajasat gondolom hiába permetezem a levél tetejére, igaz? Vagy a narancs illatától bekészülnek?

A Scudot (ezt talán még Te javasoltad tavaly) kiszórtam szombaton a meggyekre, őszire, bogyósokra, szilvára.

Pilisszentiván környéke rettentô nagy kincseket rejt. Tavaly a nemzeti parkos ismerôsünkkel felmentünk a pilisi lenes helyhez és be kell valljam, ilyen diverzitást csak a Sas-hegyen láttam életemben.

El sem kezdtük a tavaszi munkálatokat márciusban, már meg is ajándékozott minket a kert friss újhagymával tavalyról !!, meg sóskával. Olyan sóskalevest ettünk (cukor nélkül), hogy rögtön megszerettem (én a kantinos agyoncukrozott szánalmat ismertem sóskaként...). A petrezselyem a -18 után felállt és köszöni szépen, jól van. Ennyire "jófej "haszonnövényt nem is ismerek.

Csináltunk epret fekete fóliával, már szép nagyok, zöldek. Retek, hagyma, borsó, spenót, csicsóka elrakva, a hagyma már kibújt. Eszméletlenül beindult a természet tényleg, ahogy írjátok. A cseresznye szinte már elvirágzott (egy hete kezdte...) Az már talán látszik, hogy a kajszi nem fog leszakadni a sok gyümölcs terhe alatt, az alma, ahogy vártam, bőségesen virágzik most idén (egyik évben szinte semmi, másikban meg roskadásig). De most minden létező helyen virág van.  Majd küldök képeket is. Rengeteg tulipán is volt, annyira szép a kert most összességében... Komolyan mondom, lehet, hogy mégis csak az április a legszebb hónap, és nem a május? Persze ez ízlés, hangulat kérdése is.

Én majd a Scudot fogom bevetni (aminosavas felszívódó rézkészítmény), annál nem kell aggódni a kisgyermekek végett.
A bogyósok is kegyetlen virágzásban vannak, viszont nagyon tetvesek. Erre használnám én a paraffinos sprayt, de a tetvek a levélfonákon vannak, aztán így nem sokat érnék vele..., vagyis kissé időigényes lenne... Van erre más módszer, mint pl. a pirimor, mondjuk kevesebb várakozási idővel? Karate mennyire mérgező, ha pl. a gyerekek fogdossák utána mondjuk másnap a növényt?