Agrometeorológia

A kisvízkör egyensúlya  valóban komplicírt kérdés, de talán megér egy - két szót...

az Aral-tó,   az Amazonas-medence,  a Kalahári és a Kárpát-medence azért is érdekes helyek,  mivel jól  körülírt  beáramlással + lefolyással, és  jól  körülírt területen,  bizonyos időszakokban,  jelentős helyi  konvektív csapadékkal  rendelkez(né)nek. 

Ha figyelembe  vesszük,  hogy  a párolgást  a jelenlévő növényzet milyen  karakteresen befolyásolja, érdemes elgondolkodni mégis az Aral-tó történetén.  Százéves távlatban  élő tó volt,  60 ezer tonna éves halkonzerv exporttal.   Most hajók ezrei hevernek a homokban, nincsenek körülötte ültetvények, és a felhők is eltűntek fölötte...  pedig a két folyó megvan,  a városokból a víz - miután megforgatták - valahová eltávozik, lefolyása tudtommal nincs;  a vízre is igaz a megmaradás elve...

Ellenpélda az Amazonas-medence, komoly lefolyással, élő galéria - erdőkkel, komoly felhő - borítással. Azt olvastam róla, hogy a területen kívülre/ről 2% a víz-anyagcsere, 98%  odabent pörög...

Jó kérdés az időszakos  Kalahári.   - és hogy  a mi helyünk (Kárpát-medence) hol van:  a biogén vízforgatás,  az emberi vízforgatás, és az időszakosság vektor - rendszerében...
Szlovákiai  szerzők,  díjnyertes könyvet írtak a kisvízkörökről. Kravčík M, Kohutiar J, et al.,  The New Water Paradigm - WATER FOR THE RECOVERY
OF THE CLIMATE. (szlovákul Nova Vodna Paradigma).
Link
Nem  az a furcsa, ha valahol sivatag van.  A csodálatos az,  hogyha NINCS valahol sivatag...  (kínai bölcselet: a bögre attól lesz értékessé, hogy tér van benne.  Ne csak azt lásd, ami van - az is fontos, ami nincs.)

Ja igen, valóban. Csak a mi kertünkben levő fákról írtam, ott meg a legnagyobb sincs 6-7 évnél idősebb, és 4-5 méternél magasabb. Nekik azért pár méterre leér a gyökerük, gondolom, tehát egyelőre nincs gond.

Itt : "A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet" .

De közben rájöttem, hogy gyümölcsfákról írsz. Így viszont jogos.
Csak a nagyobb fákon akadt meg a szemem, első gondolatra ilyenkor nem gyümölcsfára gondolnék, meg hogy még pár hétig bírják ( pár hét az nálam 2 hetet jelent ), és elindul a kiszáradás.

Az Aral-tó szerintem rossz példa. Azt totálisan szétlocsolták. Vagyis az oda vezető két nagy folyó vizét.
A hatalmas párolgási veszteséget korábban a két folyó és a csapadék egyensúlyozta, de mivel a folyókat becsatornázták (szigetelés nélküli csatornákkal) a rizs és gyapot locsolása miatt, elkerülhetetlen volt a kiszáradás. A biológiai fegyvereknek ehhez semmi köze. Ráadásul kisebb vízfelület, kisebb párolgás, kevesebb csapadék...Egyszerű emberi tévedés történt.

Az a referálás, amit itt a 10265. hsz-al kezdtem, és azután a Bioszférában folytattam,  a tengerek DMS termelését próbálja bemutatni Nektek,  és  a tengeri algák hatását a CCN ellátásra, a felhőképződésre, és a felhők stabilitására.  Néhány cikket már feltettem  a Bioszférába.
A szárazföldi kristályosodási magok  (virágpor, spórák, baktériumok)  inkább IFN funkciót töltenek be, vagyis jégszem-mag lesz belőlük. A tengeri biogén szulfát aeroszol a Föld kénciklusának kb. a felét  pörgeti, és igen nagy területek albedóját befolyásolja.  Meghatározó szerepe van a felhők stabilitásának, - és a szárazföldek fölött  megtett távolságának - kialakításában.

A nyersolaj igen jó tápanyag a baktériumok számára.  Igaz, hogy túlkínálat esetén haloalkánok  (ózont bontó  illékony kloridok és bromidok) is felszabadulnak,  de a tenger mélyén és a felszínén, a kiömlött nyersolaj előbb - utóbb visszakerül a szén - ciklusba.
Csakhogy a lefedett felületen oxigén - mentes környezet jön létre, onnan az algák kipusztulnak,  és ameddig az olajszennyezés "gyógyul", addig a kénciklus nem pörög.  Ennek a regionális légköri folyamatokra, már lehet hatása.  Ha pedig az olyan "távolhatásokat" is hozzávesszük,  mint az El Nino,   NAO,  AO  jelenségek hatásai,  akkor lehetnek a Föld távolabbi  pontjain is   következményei.
Addig, ameddig a tengerek élővilága az eredeti biodiverzitással bírt, ezek a sebek hamar  begyógyultak, és visszaállt az eredeti diverzitás. (kb. 6 év alatt egy Balaton nagyságú felületen).  Napjainkban a rengeteg gyógyszermaradék,  fertőtlenítő - szer maradék,  mezőgazdasági vegyszer,  és az intenzív közlekedés + offshore olajbányászat, eléggé megterheli a rendszert.  Ezért kisebb szennyezések is már,  látványosabb következményekkel járhatnak.
Ha megnézed az Aral-tó történetét, és az ottani biológiai kísérletek hatásait,  érdekes dolgokat láthatsz: a pisztácia-ültetvényeket rég nem öntözi senki, nem lehet azt mondani, hogy szétlocsolták a tavat...  viszont volt a közepén egypár kísérlet, és a tó kiszáradása is felgyorsult, amikor az Ixtoc II.  esemény (mexikói olajkút, kb. DW. Horizon -léptékű)  történt,  majd később az Öböl- háború lezajlott.
Talán ma már lehetne modellezni ezt a történetet. Talán megérne egy diplomamunkát, ha  az illetékesek összefognának...

Olajszennyezés is beleszólhat ezekbe a folyamatokba??

A Börzsönyben, 2013-ban láttam olyat, hogy szélnek kitett, nyugati hegyoldalon a tölgy egy része valóban leszáradt. Akkor több, száraz etap is volt egymás után, és az a terep (a Kaldera nyugati pereme, Nagybörzsönytől  északra)  eléggé meredek hely.  -  de  pl. a sziklafalon az édesgyökerű páfrány,  ami  árnyékos területen volt,  akkor is sűrűn díszlett a sziklafalban.

azt sem tartom lehetetlennek,  hogy a Tátrában a 2003-as aszályos esztendő készítette elő a 2004. évi,  nagy területre terjedő széltörést,  majd  egy évvel később (miután a fát nem bírták mind lehozni)  a törött  területeken a pusztító erdőtüzet.

Ezek a folyamatok néha csak évekkel később mutatkoznak meg igazán. Ha viszont a csapadék nem hiányzik, az erdők ronda jégtöréseket képesek kiheverni,  és a koronát legalább részben újra fölépíteni,  mint pl.  a Normafa környékén az utóbbi években.

Ami nem sok optimizmusra ad esetleg okot, az a januári hajókatasztrófa a Dél-Kínai tengeren, 1 M tonna olajjal, nem messze a koreai partoktól. - bár  kérdéses, hogy az olajfolt hatása ilyen távolra is elhasson. Ki tudja?  A 2010-es Dw. Horizon  katasztrófa utáni években,  Európa is látott egypár szárazabb nyarat.

Hol írtam olyat, hogy kiszáradnak? 
Az egy folyamat, sok lépéssel. 
Ha szereted a gyümölcsöt, akkor már az első pár lépés is baj.

A pár hét az jó lesz pár hónapnak is.
Szép is lenne, ha 2 hónap csapadékszegénység után már kiszáradnának a fák ( 5 hete tart, és feltéve, hogy a következő 1 hétben majdnem minden konvektív csapadék kikerül téged, és tényleg alig hullik csapadék ).
Nem vagyunk mi Kalahári sivatag.
Sokkal többet bírnak a fák, mint gondolnád.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397298 - 2018-05-07 15:06:00)

Nem azért nem furatok, mert bérlő vagyok, hanem mert egy 160 m tszf-en vagyok, egy mészkőszikla/fennsík enyhe lejtőjén.
Ha már nem bírják a fák sem, megint elkezdenek kiszáradni, mint tavaly, levélpöndörödés, levélhullás, és 0 gyümölcs jövőre. 
Ahogy idén sincs a kajszin, áfonyán, szedren, mandulán stb. a tavalyi aszály miatt.

A cseresznyéken az érés helyett satnyulnak, hullanak lefelé az 1-2 centis terméskezdemények már most, bár ezt még elvileg nem a szárazság miatt van.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397297 - 2018-05-07 15:03:21)

Ha tényleg ilyen sokáig nem lesz eső, akkor kénytelen leszel csapvízről meglocsolni a növényeidet.
Javasolnám még a kutat, de gondolom azt nem akarsz, vagy tudsz fúratni, mert bérlő vagy.

"A nagyobb fák még pár hétig bírják"  Mi lesz utána velük?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#397294 - 2018-05-07 14:20:34)

Már megint az van, ami tavaly... Link
Ismét csak a mákban lehet bízni, hogy azért 7-10 naponta egy cella elkap, és legalább a hordók telnek.
Szerencsére azért a rácsponti diagramm csalóka, az összcsapadék talán több lesz régiós szinten: Link
A nagyobb fák még pár hétig bírják, sajnos már 50 centi alatt sem 100% a nedvesség, tehát mostanában érheti el a kiszáradás a fél méteres mélységet: Link
Kezd tényleg kellemetlenné válni a dolog, az allergia csak hab a tortán.