Globális jelenségek
Link
Ezek a léptékek valóban vitathatók, nem tanulmányoztam napokig, hetekig az erről szóló szakirodalmat.
1.Több 10 ezer éve az interglaciális elolvasztja a jégsapkákat.
Látható, hogy a pliocén végén elindult egy erős lehűlés ami a legalább egymillió évig tartó pleisztocén (melyben tucatnyi felmelegedés és lehűlés zajlott) után kb. 20 ezer éve az utolsó (jelenleg is tartó) interglaciális felmelegedéshez vezetett.(persze, hogy ez "inter" vagy végleges majd vagy százezer év múlva derül ki) Bár vagy 2 millió éve a maihoz hasonló lehetett a Föld átlaghőmérséklete, de utána inkább hidegebb volt. Viszont a sok interglaciális közt lehetett olyan is, amikor melegebb volt mint most, ha csak rövid ideig is (bár az is lehetett ezer évnél több is). Aztán 10 ezer éve már a maihoz hasonló a T, kialakult a mára is jellemző éghajlati övezetesség. Ez a holocén klímaoptimum, melyhez képest kb. félezer éve egy kisebb lehűlés jött, ami hullámzó lehetett és mélypontja Európában az ún. kis jégkor volt. Ma egy erős melegedés zajlik a Föld nagyobbik felén, de ez még meg sem közelíti a múltban volt értékeket. A földtörténeti ó- és középkorban (Pl.Cambrium,Devon,Triász,Eocén) a mainál akár 10 fokkal is melegebb lehetett sok-sok millió évig.
2.Az ember fejlődése millió évekig stagnált
Nagyon ingoványos kijelentés elismerem, a tudomány minden évtizedben kiterjeszti sok-sok évvel azt, hogy mikor jelentek meg azok a főemlősök, melyek a mai ember (homo sapiens sapiens) előtt már értelmesebbek mint az állatok. Felegyenesedtek (homo erectusok) vagy eszközöket használtak (homo habilisek) Az Australopithecusok már vagy 8 millió éve megjelentek és állítólag 2 lábon jártak. Bizony nincsenek tudtommal bizonyítékok,hogy a neolitban, éppen a holocén klímaoptimum idején csiszolt kőeszközökkel bíró emberfélék előtt termelő életmódot folytattak volna az emberek és fejlett , hierarchikus társadalmi rendbe szerveződtek volna vagy városaik lettek volna.Aztán 5-6 ezer éve a fémkorban robbanásszerű lett a fejlődés.
3.Az erdőirtás többezer éve megváltoztatja a mikroklímát.
Az ember már vagy 8-10 ezer éve elkezdte a földművelést ,persze ez a termékeny félhold területére vonatkozik,a Föld többi részén(Kína,India,Európa) kicsit később. A kezdetben nem meghatározó (vadászat,gyűjtögetés,állattenyésztés mellett csak kiegészítő jelentőségű szárazgazdálkodás) növénytermesztés akkor vált nagy jelentőségűvé, amikor az ókorban a folyamok mentén (Nílus,Mezopotámia,Indus,Huangho) az öntözés,csatornázás révén hatalmas termést tudtak betakarítani. Koncentrált,nagy népsűrűségű hierarchikus társadalom jött létre tízezrekben mérhető városokkal.Az erdőségeket ki kellett irtani ahhoz, hogy szántóföldi művelést lehessen folytatni. Bár a folyammenti társadalmak nem a nagy erdőségeikről voltak híresek, de a nagy városoknak hatalmas volt a faszükséglete. Messze földről, a hegyekből stb. ahol lehetett hajókon vitték a fát, persze a hajók építőanyaga is az lett. A mérsékelt övben egyszerűen felgyújtották az erdőséget, hogy az így kialakult tisztásokon szántások legyenek (égetéses gazdálkodás). Ha kimerült a talaj odébbáltak, újabb erdőket gyújtottak fel. Ezt teszik ma is a trópusi esőerdőkben, hogy a felégetett őserdő helyén kávét,kakaót,banánt,kókuszt mittudoménmit termelhessenek.
Mod. - köszönjük!
Ezek a léptékek valóban vitathatók, nem tanulmányoztam napokig, hetekig az erről szóló szakirodalmat.
1.Több 10 ezer éve az interglaciális elolvasztja a jégsapkákat.
Látható, hogy a pliocén végén elindult egy erős lehűlés ami a legalább egymillió évig tartó pleisztocén (melyben tucatnyi felmelegedés és lehűlés zajlott) után kb. 20 ezer éve az utolsó (jelenleg is tartó) interglaciális felmelegedéshez vezetett.(persze, hogy ez "inter" vagy végleges majd vagy százezer év múlva derül ki) Bár vagy 2 millió éve a maihoz hasonló lehetett a Föld átlaghőmérséklete, de utána inkább hidegebb volt. Viszont a sok interglaciális közt lehetett olyan is, amikor melegebb volt mint most, ha csak rövid ideig is (bár az is lehetett ezer évnél több is). Aztán 10 ezer éve már a maihoz hasonló a T, kialakult a mára is jellemző éghajlati övezetesség. Ez a holocén klímaoptimum, melyhez képest kb. félezer éve egy kisebb lehűlés jött, ami hullámzó lehetett és mélypontja Európában az ún. kis jégkor volt. Ma egy erős melegedés zajlik a Föld nagyobbik felén, de ez még meg sem közelíti a múltban volt értékeket. A földtörténeti ó- és középkorban (Pl.Cambrium,Devon,Triász,Eocén) a mainál akár 10 fokkal is melegebb lehetett sok-sok millió évig.
2.Az ember fejlődése millió évekig stagnált
Nagyon ingoványos kijelentés elismerem, a tudomány minden évtizedben kiterjeszti sok-sok évvel azt, hogy mikor jelentek meg azok a főemlősök, melyek a mai ember (homo sapiens sapiens) előtt már értelmesebbek mint az állatok. Felegyenesedtek (homo erectusok) vagy eszközöket használtak (homo habilisek) Az Australopithecusok már vagy 8 millió éve megjelentek és állítólag 2 lábon jártak. Bizony nincsenek tudtommal bizonyítékok,hogy a neolitban, éppen a holocén klímaoptimum idején csiszolt kőeszközökkel bíró emberfélék előtt termelő életmódot folytattak volna az emberek és fejlett , hierarchikus társadalmi rendbe szerveződtek volna vagy városaik lettek volna.Aztán 5-6 ezer éve a fémkorban robbanásszerű lett a fejlődés.
3.Az erdőirtás többezer éve megváltoztatja a mikroklímát.
Az ember már vagy 8-10 ezer éve elkezdte a földművelést ,persze ez a termékeny félhold területére vonatkozik,a Föld többi részén(Kína,India,Európa) kicsit később. A kezdetben nem meghatározó (vadászat,gyűjtögetés,állattenyésztés mellett csak kiegészítő jelentőségű szárazgazdálkodás) növénytermesztés akkor vált nagy jelentőségűvé, amikor az ókorban a folyamok mentén (Nílus,Mezopotámia,Indus,Huangho) az öntözés,csatornázás révén hatalmas termést tudtak betakarítani. Koncentrált,nagy népsűrűségű hierarchikus társadalom jött létre tízezrekben mérhető városokkal.Az erdőségeket ki kellett irtani ahhoz, hogy szántóföldi művelést lehessen folytatni. Bár a folyammenti társadalmak nem a nagy erdőségeikről voltak híresek, de a nagy városoknak hatalmas volt a faszükséglete. Messze földről, a hegyekből stb. ahol lehetett hajókon vitték a fát, persze a hajók építőanyaga is az lett. A mérsékelt övben egyszerűen felgyújtották az erdőséget, hogy az így kialakult tisztásokon szántások legyenek (égetéses gazdálkodás). Ha kimerült a talaj odébbáltak, újabb erdőket gyújtottak fel. Ezt teszik ma is a trópusi esőerdőkben, hogy a felégetett őserdő helyén kávét,kakaót,banánt,kókuszt mittudoménmit termelhessenek.
Mod. - köszönjük!
Oké, szerintem ne keltsük annak az illúzióját, hogy érdemes tartalom került a topic-ba. Minden jót…
Őszintén szólva amit leírtam ahhoz valóban el kellett volna olvasni az utóbbi évtizedek történelem és földrajztudományainak (csillagászat,régészet,geológia,növény és állattan,paleontológia,klimatológia,meteorológia,légkörfizika,környezetszennyezés,globalizáció stb.) tanulmányait,néhány millió könyvet,filmet a témában. Én meg leírtam 15 perc alatt. (Igaz 40 éve tanultam ezekről, de azóta amit tanultam róla nagyrészt cáfolták a mai tudósok) Ha ezeket valaki áttanulmányozta akkor bátran írja le, hogy miben tér el az általam leírtaktól. Több varíáció jöhet szóba.
1. Lehet, hogy nem olvasta el őket, így véleménye nincs.
2. Elolvasta, van véleménye, de titkolja.
3. Elolvasta, de a sok ellentmondó tanulmány kioltotta egymást, így most sem tud semmit.
4. Nem olvasta el, ő sem tud többet, de mást le tud szólni.
5. Nem olvasta, csak felül a mélysztrímnek, mert azt hiszi azok tudnak valamit , mert elolvasták.
6. Mod. - elborult betegagymenés törölve.
Mod. - elborult vírusos agymenés törölve.
1. Lehet, hogy nem olvasta el őket, így véleménye nincs.
2. Elolvasta, van véleménye, de titkolja.
3. Elolvasta, de a sok ellentmondó tanulmány kioltotta egymást, így most sem tud semmit.
4. Nem olvasta el, ő sem tud többet, de mást le tud szólni.
5. Nem olvasta, csak felül a mélysztrímnek, mert azt hiszi azok tudnak valamit , mert elolvasták.
6. Mod. - elborult betegagymenés törölve.
Mod. - elborult vírusos agymenés törölve.
Valaki ezt tette ki a facéra és ezt írtam hozzá:
Link
Az erdőirtás többezer éve megváltoztatja a mikroklímát. A több 10 ezer éve
kialakult interglaciális felmelegedés elolvasztotta a hatalmas
jégkorszaki jégsapkákat és egy olyan éghajlata lett a Földnek, hogy azon
megkezdődhetett az emberi civilizáció kialakulása. A millió évekig
tartó gyüjtögető-vadászó-halászó és stagnáló emberi társadalam látványos
fejlődésnek indult. Kialakult az állattenyésztő,földművelő és
mesterségeket űző falvakban majd kővárosokban élő, kőszerszámok helyett
fémet használó hierarhikus társadalomban élő sőt írátudó,csillagász és
matematikus ismeretekkel bíró ókori civilizáció. Ehhez elengedhetetlenül
fontos volt a klíma (az időjárási elemek hosszú idősorú átlaga)
melegedése és stabilizálódása. Kisebb ingadozások ugyan voltak, de
kialakultak azok az éghajlati övek amelyek mai is nagyjából
megtalálhatóak. Ugyanakkor a termelő életmódra áttérő emberiség elkezdte
egyre nagyobb területek lerablását. Az állatcsordái lelegeltek,
letaroltak területeket (így lett sivatag a Szahara, ahol valaha bölények
legelésztek a barlangrajzok szerint) a folyóvölgyekben öntözéses
gazdálkodást folytattak, amelyek hamarosan elszikesedtek és kimerültek
az intenzív gazdálkodás miatt. Az európai stb. erdőségeket irtani kezék
(felgyújtogatták) , hogy termőterületekké, szántóvá alakítsák. Vagy -
mint Dalmáciában- hajóépítéshez, várak építéséhez, városok létesítéséhez
majd az ipar részére felhasználhassák. Tegyünk ki egy hőmérőt az erdőbe
és egy aratás utáni csupasz gabonatábla közepébe vagy egy
lebetonozott-aszfaltozott hipermarket parkolóba. Elárulom, hogy a
parkolóban sokkal melegebbet fog mérni csakúgy mint egy városközpontban.
A leghűvösebb az erdőben lesz. Ezzel azt értük el (Európa és a világ
erdeinek legalább felét kiirtottuk és szántót,legelőt meg várost raktunk
a helyére) hogy a mikroklíma, egy adott kistérség időjárási paraméterei
megváltoztak. Ezt a folyamatot követi a CO2 koncentráció növekedése.
vagyis a CO2-t megkötő növényzetet irtjuk és a CO2-t növelő emberek ás
állatok számát megezerszereztük (persze a vadon élő állatokat közben
kegyetlenül kiirtjuk). Az üvegházhatás csak hab a tortán, amit
elindított az emberiség a termelő életmóddal és természetes növénytakaró
kiirtásával.Azzal, hogy az albedója a felszínnek megváltozott és a
jégtakaróra kormot és hamut szórunk a napsugárzás hatását
felnagyítottuk. Olvasztjuk az egyébként is az interglaciálisban olvadozó
jeget, városi hőszigeteket alakítunk ki és az erdők nélküli csupasz
hegyoldalakon az esőket lezúdítjuk secperc alatt a völgyekbe árvizet
előidézve. Az erdők nélküli csupasz talaj, pláne a lebetonozott nem
szívja be, fogja meg a felhőszakadást, az áradás elmos mindent, azt is
amit a gőgös ember alkotott. Ráadásul a mocsarak lecsapolásával és
szántófölddé alakításával az a szivacs sincs meg amit természetes
víztározónak nevezhetünk. Ha kevés az eső kiszivattyúzzuk a vizet a
folyóból és talajból, hogy elpazaroljuk, ha sok esik éppen akkor meg
csodálkozunk, hogy a kanyaroktól megszabadított "szabályozott" folyóink
akkora vízszintet hoznak, hogy újabb kori rekordokat döntögetnek (sosem
lenne rekord, ha nem szabályoztuk volna őket eszetlenül). Nem az a
legfőbb gond, hogy pöfékeljük a CO2-t (az sem éppen jó dolog), hanem az,
hogy ma is mikor ezt írom az őserdők (és más erdők is) égnek mint a
zsír. Van amikor a villám gyújtja fel őket, de van amikor a villa az
ütődött farmerek kezében van...
Link
Az erdőirtás többezer éve megváltoztatja a mikroklímát. A több 10 ezer éve
kialakult interglaciális felmelegedés elolvasztotta a hatalmas
jégkorszaki jégsapkákat és egy olyan éghajlata lett a Földnek, hogy azon
megkezdődhetett az emberi civilizáció kialakulása. A millió évekig
tartó gyüjtögető-vadászó-halászó és stagnáló emberi társadalam látványos
fejlődésnek indult. Kialakult az állattenyésztő,földművelő és
mesterségeket űző falvakban majd kővárosokban élő, kőszerszámok helyett
fémet használó hierarhikus társadalomban élő sőt írátudó,csillagász és
matematikus ismeretekkel bíró ókori civilizáció. Ehhez elengedhetetlenül
fontos volt a klíma (az időjárási elemek hosszú idősorú átlaga)
melegedése és stabilizálódása. Kisebb ingadozások ugyan voltak, de
kialakultak azok az éghajlati övek amelyek mai is nagyjából
megtalálhatóak. Ugyanakkor a termelő életmódra áttérő emberiség elkezdte
egyre nagyobb területek lerablását. Az állatcsordái lelegeltek,
letaroltak területeket (így lett sivatag a Szahara, ahol valaha bölények
legelésztek a barlangrajzok szerint) a folyóvölgyekben öntözéses
gazdálkodást folytattak, amelyek hamarosan elszikesedtek és kimerültek
az intenzív gazdálkodás miatt. Az európai stb. erdőségeket irtani kezék
(felgyújtogatták) , hogy termőterületekké, szántóvá alakítsák. Vagy -
mint Dalmáciában- hajóépítéshez, várak építéséhez, városok létesítéséhez
majd az ipar részére felhasználhassák. Tegyünk ki egy hőmérőt az erdőbe
és egy aratás utáni csupasz gabonatábla közepébe vagy egy
lebetonozott-aszfaltozott hipermarket parkolóba. Elárulom, hogy a
parkolóban sokkal melegebbet fog mérni csakúgy mint egy városközpontban.
A leghűvösebb az erdőben lesz. Ezzel azt értük el (Európa és a világ
erdeinek legalább felét kiirtottuk és szántót,legelőt meg várost raktunk
a helyére) hogy a mikroklíma, egy adott kistérség időjárási paraméterei
megváltoztak. Ezt a folyamatot követi a CO2 koncentráció növekedése.
vagyis a CO2-t megkötő növényzetet irtjuk és a CO2-t növelő emberek ás
állatok számát megezerszereztük (persze a vadon élő állatokat közben
kegyetlenül kiirtjuk). Az üvegházhatás csak hab a tortán, amit
elindított az emberiség a termelő életmóddal és természetes növénytakaró
kiirtásával.Azzal, hogy az albedója a felszínnek megváltozott és a
jégtakaróra kormot és hamut szórunk a napsugárzás hatását
felnagyítottuk. Olvasztjuk az egyébként is az interglaciálisban olvadozó
jeget, városi hőszigeteket alakítunk ki és az erdők nélküli csupasz
hegyoldalakon az esőket lezúdítjuk secperc alatt a völgyekbe árvizet
előidézve. Az erdők nélküli csupasz talaj, pláne a lebetonozott nem
szívja be, fogja meg a felhőszakadást, az áradás elmos mindent, azt is
amit a gőgös ember alkotott. Ráadásul a mocsarak lecsapolásával és
szántófölddé alakításával az a szivacs sincs meg amit természetes
víztározónak nevezhetünk. Ha kevés az eső kiszivattyúzzuk a vizet a
folyóból és talajból, hogy elpazaroljuk, ha sok esik éppen akkor meg
csodálkozunk, hogy a kanyaroktól megszabadított "szabályozott" folyóink
akkora vízszintet hoznak, hogy újabb kori rekordokat döntögetnek (sosem
lenne rekord, ha nem szabályoztuk volna őket eszetlenül). Nem az a
legfőbb gond, hogy pöfékeljük a CO2-t (az sem éppen jó dolog), hanem az,
hogy ma is mikor ezt írom az őserdők (és más erdők is) égnek mint a
zsír. Van amikor a villám gyújtja fel őket, de van amikor a villa az
ütődött farmerek kezében van...