Agrometeorológia

Ismerem azt a részt. 

Merülőszivattyúval könnyű  

A hétvégén voltam egy barátomnál, akitől ezt a korábban már átbeszélt elágazós szedret kaptam. A szémszédjától is az nő át, és náluk is és a szomszédnál is a sokéves szedertő első nyaras vesszői sokfelé elágaznak, pedig a miénkhez képest hatalmas lombozattal rendelkeznek. Gyanús nekem, hogy mindamellett amit leírtál itt a szeder fajtája is bekavarhat.

Donnie: én két helyre telepítettem málnát, kb 4 éve kaptam töveket és vettem nagyszeműeket, beültettem egymás mellé. Kiderült, hogy amit kaptam azok ilyen aprószemű de annál agresszívabban terjeszkedő fajta. 3 év alatt teljesen elnyomta a nagyszeműeket. Ebből okulva 2 éve, egy másik helyre telepítettem két sorban kb 10 10 tövet, ezeket szintén kaptam, de bevált fajták votlak. Idén terem előszőr igazán sokat, akkora szemeket mint egy gyűszű. Az elvadult telep meg idén ősszel írtásra kerül (áshatom fel fél méter mélyen az utolsó szál gyökérigkb átszitálva a talajt). Ha valakinek van ennél jobb opciója, várom. 

Málnát pont ezért hozattam otthonról, Tolnáról, a szülői háztól. Ott már évtizedekkel ezelőbb bizonyított  Eszméletlen finom, mézédes fajta!
Idén ráadásul 2 tövön annyi termést hoz, hogy hihetetlen. Némelyik még egész szépen kötött is, pár gurulós szem is akad majd. Locsolom minden nap, 1 kanna víz megy rá.
Friss tő meg van vagy 10, jövőre ha lekvár nem is lesz még belőle, de csemegézni fogunk rendesen! Ráadásul több héten át érik, az első és utolsó virágai között akár 5-6 hét is eltelik.

Kákafok, a szivornyától a második telek, szentandrási oldal:
Link

Öntözés, csak a pázsit: nálam egy nap alatt 30-40 m3. 

Szerk: a "PAPIKERT" a Google maps hibája, van a környéken jónéhány hiba. Az Arborétum a Pepikert, csak egy kicsit odébb van.

Minél igénytelenebb annàl jobb, 1-2 éve tudatosan mar csak kevés munkát igénylő gyümölcsöket, zöldségeket ültetek. Nincs rá időm, hogy 3 naponta a kertben legyek. Korabban tök félék, uborka, borso volt minden, de amig 100 forintert megkapom a zsenge cukkinit addig ma már feleslegesnek érzem itthon nevelni, közben kilocsolni a fél Balatont.

(Kákafoki vagy Nagyfoki? van egy kis kötődésem Szarvashoz  )

Ma nyírtam a füvet Szarvason.Telken belül kb. 1000 m2, utcán kb. 500. A pázsiton (vagy ami megmaradt belőle  10 év után) megjelentek a 2-3 ujjnyi széles hálós repedések. A mélységük leér a kb. 70 cm mélyen levő drénezésig. Ha nagyobbacska zápor van, folyik a drénen keresztül a holtágba. Fel kéne lazítani vagy 40 cm mélyen, a föld kimerült, levegőtlen, csupa moha, a gyep sárgászöld, de  iszonyú munka lenne. Nálam a  rota kapa vígan szalad a földön akár ha betonon futna. 300 cm3 -es céges rotánkkal csak úgy tudok ott dolgozni, ha kikötöm valahova jó erősen, elássa magát pár perc alatt, megállítom, tovább engedem a kötélen 20 cm-t és újra elásatom. Nem igazán haladós.  Az eredménye a talajjavításnak és a pázsit újratelepítésének némi esztétikumon kívül az lenne, hogy megháromszorozódna a fűnyírási munkám. Háromhetente helyett nyírhatnám hetente. Inkább legyen egy kicsit sárgás, egy kicsit mohás, gazos, repedezett. Ha majd a legnagyobb problémám a pázsit kinézete lesz, majd megcsinálom.

Megnéztem a saját szedremet. Nálam is vannak elágazó idei vesszők azokon a töveken, ahol nincs érdemi  mennyiségű termő vessző tavalyról. A túltrágyázott föld nálam sem lehet magyarázat. A föld annyira kimerült, hogy a kerítés tövébe ültetett paradicsom palánta nem fejlődik, a levelei bekékülnek és a levél fonákát fordítja az ég felé. Elvittem a békéscsabai növényvédelmi állomásra, ott azt mondták, hogy ilyen tápanyag hiányos paradicsomot még nem láttak. 
Az első nyaras vesszők túlzott energiája nálam a végletekig kimerült földön azt is jelenti, hogy a szeder talán csak a nagyszilárdságú betonból nem tudja ellátni magát tápanyaggal. Vagy talán még onnan is el tudja.

Köszi, most már kezdek képbe kerülni. Akkor nem bántom, ha túlnövi magát akkor majd tavasszal visszametszem.

Két éve én is belefutottam, tüskétlen, óriás termésű agyon dícsért szederből vásároltam 3 tövet, szabadgyökeres volt, satnya, ezért nem tűnt fel, hogy szúrós fajta. Én szépen beültettem a többi szeder közé azzal a céllal, hogy legyen egy jó 15 méter hosszú lugasom. Következő évben mi lett belőle? Valami málna és tüksés szeder keresztezése, szúr mint a rosszbaj, úgy szaporodik, mint a málna és olyan hitvány termése van, hogy kell a francnak. Tavasszal kiástam, egy két oldalgyökeret már nem bontottam ki mert vészesen közel volt a rendes jófajta szeder tövéhez. Erre most az eredeti tövek 2 méteres sugarú körében jönnek kifele a hajtások. Kiszedem, 1 hét múlva 20 centivel arrébb már jön a következő. Jól megszivattak ezzel a mutáns szemétttel.

Hasonló föld van nálunk is, ha 3 hétig nem esik úgy pattog rajta a rotációs kapa mint a gumilabda.

Nem berendezési tárgyak, bár manapság csak pénz kérdése egy kertet akár 10 - 15 éves növényekkel "berendezni".

Azért szerintem aki ilyet akar/csinál, az nagyot fog csalódni, úgy hallottam hozzáértőktől, hogy a legjobb az lenne, ha az adott növény már a saját helyén kezdené az életét, de jobb minél fiatalabban ültetni (persze később fog teremni). Persze nyilván ezt neked nem kell magyarázni.

Nálam ami problémás, hogy tavalyelőtt ősszel kezdtem el a "kukoricaföldből" kertet csinálni sok-sok facsemetével és nem nagyon van árnyék/rossz minőségű a föld/kevés a csapi. Így már az is eredmény, hogy minden életben maradt, illetve néhány fa még jól is érzi magát (pl. elaeagnus umbellata).

Nincs semmi különleges abban, amit írtam néhány tő kerítés melletti szeder 6 - 8 év alatti gondozása, megfigyelése alapján. Ezen információkkal még nem lehet szederre vállalkozást alapítani.

Tekints a melletted, a kertedben levő növényekre, mint egymásra utalt társaidra, élőlényekre, amelyek nélküled nem is léteznének. Nem berendezési tárgyak, bár manapság csak pénz kérdése egy kertet akár 10 - 15 éves növényekkel "berendezni". Szükségük van nekik is egy kis kajára, piára, bulira, nyugalomra - mint neked is - ahhoz hogy megfelelő állapotban legyenek. Ha egy minimális szinten ismered az igényeiket, kezeld, gondozd őket, egyébként néha keress inkább szakembert, pl. a metszésre: most nem a szederre gondolok, az egy atomháborút is kibír. Ezek után nincs semmi különleges. Ismered nagyjából a növényt, az alap igényeit, aztán néhány perc gondolkodás, tudod, hogy ha ez hiányzik, ez történik, ha ez az adott esemény akkor az rá a reakció. A természet nagyon precízen ki van találva. 

A szederre visszatérve: Nálam első sorban átlátás gátló a szomszéd felé, másodsorban - ha már terem is - az unokák csemegéje, ha éppen éréskor erre járnak.  2 - 3 naponta szedni kell. Annál nagyobb bűn nincs, mint hogy egy termést elrohadni hagyjunk. Ha nem tudjuk leszedni, valamelyik szomszéd unokáinak a csemegéje.

A gyökérzet - lombozat - termés egyensúlyról: Volt egy beteges őszibarack fánk. Metszés nélkül nem bírta volna ki az adott nyarat, de megfelelő metszéssel, a termést szigorúan korlátozva majdnem 20 évig termett nekünk évi tizen kilót. 

Na én is köszönöm a tanácsadást, asszem elmentem majd az utóbbi néhány hozzászólást és jövőre már nem kell gugliznom (ahol aztán soxor teljesen színvonaltalan cikkek vannak hozzá nem értőktől).

Csak a levelek hónaljából nőhetnek hajtások, ugyanis máshol nincsenek rügyek. 

Elágazó vesszők túltrágyázás hatására: Málnánál tapasztaltam gyerekkoromban, kb. 50 éve. Szedernél csonkázás hatására két éve akkor, amikor a kerítésen átbújt azéves vesszőt a szomszéd fűnyírással megbízott majma kb. 1 m-nél csonkolta. Kb. 15 másodperces többletmunka helyett (megáll a géppel, a vesszőt bedugja a drótkerítés szemei közé és folytatja a fűnyírást) helyett ment egyenesen és darált.
Ha az előző évben a túl sok termő vessző miatt nem fejlődtek elegendő számban és hosszban sarjak, tehát nincsenek termő vesszők, a növény az összes energiáját az új sarjakba nyomja, ha a darabszám kevés, elágazással növeli a lombfelületet, indahosszt.

Van hatása a zöldmetszésnek a következő évi termésre. Lehetőleg ne nyúlj bele a gyökérzet - lomb - termés egyensúlyba szakértelem nélkül semmilyen növénynél, a vegetációs időszakban zöldmetszést végezve pláne ne. Ha pl. júliusban csonkolod a következő évben szükséges hosszra a vesszőket, azok kihajtanak, energiát vonva el a tőtől. Lehet, hogy erre a következő évben kevesebb, vagy gyengébb új hajtással  reagál. Egyedül a tavaly túlnőtt és az idén időben vissza nem metszett termő vesszőt csonkolhatod negatív hatás nélkül olyan hossznál, amelyen túl már láthatóan senyved, gyengék az oldalhajtások, virágok, termés. Ezzel tápanyagot és főleg vizet terelhetsz át a növény egyéb részei számára.

A szederrel az a jó, hogy szinte elpusztíthatatlan, akárhogy cseszed el a gondozását, két év alatt kiheveri. A fő, hogy időben elég vizet kapjon. Egy tüskétlennek vásárolt, de életveszélyes tüskéket növesztő tövet évek óta semmilyen gyomirtóval nem tudok véglegesen kipusztítani. A glialkára alig reagál, a búzára kifejlesztett, de a pázsitra használt, a kétszikűeket pusztító kombó lázszólag megöli, de a következő évben újra meg újra  kihajt olykor egy-két méterre az eredeti tőtől. Miért nem ásom ki? A talaj erősen szikes agyagos öntéstalaj, kb. mint a hortobágyi szik. Nedvesen kenhető, szárazon flexelhető. Ássa fel az, akinek két anyja van.

Úgy látom nem ma kezdted, úgyhogy bátorkodom még egy kicsit kérdezősködni. Remélem a többieket nem zavarjuk ezzel a témával.

"Ha metszés (vagy véletlen csonkolás) nélkül is elágazik az első nyaras vessző, lehet hogy nincs meg a termő egyensúly, éppen nincs a tövön elég termő korú vessző, termés, esetleg a talaj túltrágyázott. " - Lehet evidens kérdés, de elágazásról beszélünk akkor is ha  a levelek hónaljaiban található rügyekből nőnek ki ezek a hajtások? Az, hogy nincs elég termőkorú vessző, az tény, mert tavaly szinte egyáltalán nem hozott a tő első nyaras hajtást. A talaj viszont biztos, hogy nincs túltrágyázva, mert jellegében agyagos a talaj.

"Zölden metszeni a következő évi termésre nem lehet, ahogy a szőlőt sem. Szüksége van a nagy lombfelületre. Az első nyaras hajtásnak akármilyen hosszú, nincs összesített többlet energia igénye a tőtől, a megtermelt szerves anyagban pozitívum van a tő, a gyökérzet irányába. " -A következő évire nincs hatással zölden metszeni,  de a szerves anyag, energia többlet miatt ezek szerint az idei termésre sincs hatással ha jól értem?

Köszi a tippeket, sokat tanulok belőle.

Ha metszés (vagy véletlen csonkolás) nélkül is elágazik az első nyaras vessző, lehet hogy nincs meg a termő egyensúly, éppen nincs a tövön elég termő korú vessző, termés, esetleg a talaj túltrágyázott. Zölden metszeni a következő évi termésre nem lehet, ahogy a szőlőt sem. Szüksége van a nagy lombfelületre. Az első nyaras hajtásnak akármilyen hosszú, nincs összesített többlet energia igénye a tőtől, a megtermelt szerves anyagban pozitívum van a tő, a gyökérzet irányába. A megfelelő vízellátást azért feltételezem. Víz nélkül nincs növény, ami növekedne. Összességében: inkább futtass Maratont a kerítésen az első nyaras vesszőkkel néhány helyen a földre lehúzva, hogy legyökerezzen, mintsem rövidre csonkázd (A legyökerezett új tő elmenő vesszőjét a következő tavasszal nagyon rövidre (max fél m-re csonkázd, a gyenge gyökérzetet ne terheld terméssel).  

A félárnyék igény a szeder viszonylag nagy vízigénye miatt van, főleg a talaj vízmegtartása miatt. Ennek hiányában öntözd bőségesen. 

Szerk: itt nyilván nem iparszerű szeder termesztésről beszélünk, véglegesen elcseszni nemigen lehet, legfeljebb ciklikusan fog teremni.

Köszi a kimerítő választ!

Pontosan az történt amit írsz: "Az akár 5  - 6 m-es vessző termő ágait nem tudja a tő vízzel és tápanyaggal ellátni, csak kínlódik, nem tudja beérlelni a termést. " Nem hajtott ki rendesen, csak a tőhöz közelebbi részen hozott termő ágakat, és virágot, a gyümölcs sorvadt volt.

"Az első nyaras a vessző akkor ágazik el, ha a túl rövidre visszavágod, a gyökérzet erősebb, mint a lombozat, nem igazán szerencsés." - Nálam nem ez történt, mielőtt visszametszettem volna már hozott vagy 5-6 oldalhajtást. 

"Ha túl sok a termő vessző, kevés új vesszőt hoz és a következő évben nem terem. " -  Ez is így történt: 2 éve rengeteg termő vesszőt hagytam meg, tavaly szinte egyáltalán nem hozott új vesszőt.

"Azzal szabályozhatod a termést, hogy az egy nyaras vesszőket a következő tavasszal milyen hosszúra metszed vissza, és ez szabályozza az újonnan a tőről hajtó vesszők számát és erejét is, amelyek a következő évi termést határozzák meg. " -  Nem hatékonyabb úgy metszeni, hogy eleve nem hagyom őket túlnőni, tehát ha hagyom 5-6 méterre elfutni idén, majd jövőre visszametszem 2 méterre, akkor 3-4 méternyi indát teljesen feleslegesen nevelet, és vitte el a terméstől a vizet és a tápanyagot, vagy nincs összefüggésben?

"A szeder lehetőleg félárnyékot és nagyon jó vízellátást igényel, különben rásül az éretlen termés. Öntözd rendesen, meghálálja." - Sajnos ezt elrontottam, mert viszonylag napos helyre telepítettem őket. Igaz meredek északi fekvésű domboldalban vagyunk, reggel a szomszéd lombos fák rányéka, 4 óra után a ház vet rá árnyékot, tehát csak a legmelegebb órákban éri csak a nap. Ez még belefér?

Köszi a tippeket.

De,úgy van akárcsak a málnánál.

Az a málna szerintem, amire te gondolsz.

Sziasztok!

Ki mennyire ért a szeder metszéséhez? Az idei tőhajtások oldalhajtásait milyen hosszan szabad meghagyni, és menniyt? Mostanra az egyik tőhajtás már megnőtt 180-nál visszavágtam és függőlegesen felkötöztem a lugasra, de most indultak el az oldalhajtások. Egyik éven hagytam nőni őket, 3-4 méteres indák lettek belőle, amit persze nem is tudott fenntartani, majdnem kiszáradt az egész bokor. Idén tért magához.

Köszi.