Agrometeorológia

Nem tudom hogy kit érdemes követni Youtube-on. Én a FB-on kertészeti/mezőgazdasági oldalakat követek, illetve ha konkrét témával kapcsolatban érdeklődöm akkor megpróbálok szakkönyvet, szakcikket keresni. Manapság nagyon sok a felkapott "influenszer", akiknek általában nagyobb a szájuk, mint a tehetségük/tudásuk, ezért igyekszem szelektálni a forrásokat. Persze ez nem egyszerű a mai információ cunamiban. 

Jó szívvel ajánlom a Csapody Vera Növénybarát Kör honlapját.
Stressztűrő növények  honosítása és kertbarát kultúrába illesztése a "hitvallása" a körnek, kb.170 botanikus kerttel vannak kapcsolatban,  szép házi kiskerteket "tettek le"  az asztalra, többeknek saját honlapja is van. A Csapodys honlap nem olyan rég indult, érdemes megnézni!

És szerinted ki az a kertész, akit érdemes követni youtube-on? Én néztem anno a Bálint gazdát is, de minden tiszteletem ellenére nekem sokszor tűnt úgy, hogy csak nagyon alapszinten adja át a dolgokat, általában hiányérzetem volt.
Ja, meg követem a Mcmenemy Márkot is, de ő inkább ilyen "kertészeti praktikákban" utazik, ott sem a "mély szakmaiság" a lényeg. De megértem, ez a videós műfaj népszerű szinten ennyi mélységet bír el.

Lehet hogy tesz le hasznos tartalmat is, de a szakmaisága nagyon gyér, sok hülyeséget hord össze. Tolja ezerrel a vállalkozást, ezzel a részével nincs baj, mindenki azt csinál amit akar.
Örülök az Amalgerol-t illetően a pozitív visszajelzéseknek, én is használtam a nyáron a gömbjuharok talajkezelésében, de annyi mindent kaptak hogy már nem tudom mi okozhatott fejlődést náluk.

Az igaz, hogy egy kicsit túlmozgásos, nyomulós, mindenhol ott van, sokszor érezni a videóin, hogy nagyon el akarja adni a portékáját, viszont szerintem rengeteg olyan tartalmat gyárt youtube-ra, amit senki más, és nekem laikusként hasznosnak tűntek eddig a videói. Amellett pedig tud beszélni is. Én alapvetően bírom, amit csinál.

Talán ez egy erős vélemény volt, talán kicsit túlzó is. Fogalmazzunk úgy, hogy ő egy elég extrovertált személyiség, jól felépített marketinggel, kevés szakmaisággal. Többet nem mondhatok.  
Visszatérve a fákra nagyon sajnálom hogy az utcakép miatt nem lehetett gömbkőriseket ültetni, mert kifejlődve gyönyörű fák. Nem mellesleg majdnem kétszer akkora lehet felnőtt korában, mint egy gömbjuhar. De ha gömbjuharos a környék, akkor nincs mit tenni, próbálom feljavítani a talajt és jó kondícióban tartani őket, hátha megindulnak.
Mindenesetre szerintem jól döntöttél, a gömbkőris meg fogja hálálni a törődést, jó választás.

Miért vagy róla ilyen rossz véleménnyel?

Ez a felfogás nagyon hiányzik hobbikertészek gondolkodásából. Végigmész egy random családi házas környéken, minden van ház előtt minden van, amit el lehet képzelni.  A környékemen látszik, hogy régebben azért volt ennek egy kultúrája. Az egyik utcában diók voltak, a másikban almák, a harmadikban juharok. Én nem akarok nagyon szervezkedni, ültetek 3 gömbkőrist a ház elé, aztán bízom benne, hogy követik a példámat a soron. Elég szűk, beépített utca, nagyon korlátozottak a lehetőségek, voltak is mindenféle elbukott kísérletek dióval, sima juharral, esetemben szilvával, úgy érzem, hogy most sikerült megtalálni a megoldást. Mondjuk a gömbkőris is nagy koronát tud nevelni 15 év alatt, de szépen vissza lehet metszeni.

Megyeri Szabolcs egy idióta. De ebben egyébként igaza van.  

A gömbkőris volt a favorit, de mivel az egész környék gömbjuharral van tele, így azt akartuk hogy illeszkedjenek a fák a "sorba". Nem lesz egyszerű menet...

Itt négy éves a sövény. Majd meglátjuk meddig bírja.

Megyeri Szabolcs szerint bár gyorsan nő, de ennek az az ára, hogy hamar elöregszik. 

Na, ezt részben cáfolom. Nekem sövény van belőle. Ami ok: jól alakítható, hirtelen növő. Egy évben 3-4 métert simán, még sövényként is. A nem túl magasat cáfolnám, elvileg 20-25 méter magasra megnő fának hagyva. Amúgy minden mással egyet értek.

Ha jól alakítható, hirtelen - nem túl magasra növő fát szeretnél, a turkesztáni szil igénytelen, apró levelű, verhetetlen.

Ajánlom helyette a gömbkőrist, ha kivágnád a juharokat. Oltványként lehet kapni, a gömbjuharhoz hasonlóan gömbkoronát nevel, virágzik, ősszel nagyon szépen változtatja a színét. Annyiból szimpatikusabb nekem, mint a juhar, hogy egészen magasan is lehet oltani, tehát jobban el lehet férni alatta. Nálam ez szempont volt, ezért döntöttem a juhar helyett a kőris mellett. És úgy látom, hogy a strapát is sokkal jobban bírja.

A gömbjuharokat a szakkönyvek ellenálló, strapabíró fának írják le. Sajnos ez nincs így, a városi klímát nehezen tűrik. Én Alginitet szórtam a töveikhez, Amalgerollal öntözöm őket kéthetente, növénykondícionálóval és szöveterősítő lombtrágyával kezeltem őket 2-3 hetente. Ennek hatására megindultak a növekedésben, de a leveleik nem szépen, foltosodtak, égettek. A környéken az összes gömbjuhar ilyen, valamelyik jobban, valamelyik kevésbé, de összességében nem túl rózsás a helyzet. Ennél többet nem tudok tenni, ha nem fejlődnek akkor jövőre kivágom őket.

A mi szépséges vörös levelű korai juharunk akkor tért magához,  amikor a mellette lévő - jól szigetelt - derítőt esővizessé alakítottuk, és odébb megépült a csatorna-bekötés.  A szerves trágyának nem igazán örülnek a juharok, a szürke vizet - úgy látom a környékben - meghálálják.  A   gyökerük érzékeny bizonyos szimbionta gombákra is.  Ameddig  Iris volt alatta,  egy Glomus rhizobiontával,  addig szektorban a gyökér és a lomb kiszáradt! - átültettem,  erre az a szektor is elszállt! - elvittem az  Irist,  erre megépült a fa és benőtte a sebet...  a kiscserkészeket  igen jól tűri,  de a gyökere  "válogatós".

Nem kaptak vegyszert, locsolva is voltak. Rengeteg juharon látom ezeket a tüneteket a városban, nem csak a gömbféléken.

Kinek mi a tapasztalata a különböző juharfélékkel? Gömbjuharok vannak a ház előtt és hiába adok meg nekik mindent (tszerves és műtrágya, növénykondícionálók, talajjavítók), bebarnulnak a leveleik, gyakorlatilag megégnek.