Agrometeorológia
Még vissza a kajszihoz; Nekem is ez volt (ceglédi óriás) a homokos talajon. Nyáron nagyon meg hálálta az öntözést. Olvasom- szilva alanyon van a növény, ez kedvezőbb, kevesebb a pörsenyős háncs repedés, sok kártevő kizárva. A leveleken észlelt sárgulás, a levél erezet vörösödése szerintem élettani hatás, a levél befejezi az éves tevékenységét, és szépen lehull. Nincs itt semmi baj. A locsolás meg a jövő évi termőrügy differenciálódás miatt fontos. Annak mértéke pedig a talaj áteresztő képességétől is függ, ha kövecses, v. kötött (-> lásd szilva alany) akkor kevesebb víz is elég.
A késő őszi lemosót én csak a rezes alapút használnám, felesleges atkák, más bogarak ellen kombinálni, majd tavaszra, rügypattanás előtt!!. Persze a metszés is ősszel kedvezőbb, tavasszal már csak a letört, rossz irányú vesszőket vágjuk vissza. (--> dió)
A késő őszi lemosót én csak a rezes alapút használnám, felesleges atkák, más bogarak ellen kombinálni, majd tavaszra, rügypattanás előtt!!. Persze a metszés is ősszel kedvezőbb, tavasszal már csak a letört, rossz irányú vesszőket vágjuk vissza. (--> dió)
Szeptember közepe van. Ha a képek frissek, nincs semmi rendkívüli baj azon a kajszin.
köszi. Remélem ez a verzió a nyerő Ez egy szilvafába oltott ceglédi óriás és bízom a szilva szívósságában.
Szerintem nincs komoly baj. A vörösödő erek a fonákon, a kilyukadó és kanalasodó levelek gombás betegségre utalnak. Hogy pontosan melyikre az nem egyértelmű (gnomónia, sztigmina, lisztharmat), de permetezd le két alkalommal 20-25 napon belül kontakt és felszívódó gombaölővel, mellette tapadásfokozóval, aztán egy főleg rezes lemosó lombhullás idején és rendbe jön.
A gutaütésért felelős baktériumok ennél cifrább tüneteket okoznak, szerintem ez nem az.
A gutaütésért felelős baktériumok ennél cifrább tüneteket okoznak, szerintem ez nem az.