Agrometeorológia
A "nagy" mandulafánk alatt tavaly kinőtt egy kis mandulacsemete, amit átültettem, valamint ehhez - és a szelídgesztenyéhez - viszonylag közel kihajtott egy másik is. A magától kihajtott csemetét, ami ráadásul egy Huggel domb tetején nő és meglehetősen bénán is néz ki (2 ága van, az egyik 3 felé ágazik és közelebb van a vízszinteshez, mint a függőlegeshez) a könyv előtt simán kitéptem volna. Így marad a helyén és majd jól megharcolnak a saját helyükért
Illetve van egy másik mandulafa, ami a szomszédé volt. Még a szomszéd 1,5 m-en visszavágta (állítólag betegeskedett, ő meg segíteni akart). Ez meg természetesen 2 másik fához is nagyon közel van. Ő is harcol a fényért, most úgy tűnik egész sikeresen, talán idén terem is, ha nem fagy el.
Illetve van egy másik mandulafa, ami a szomszédé volt. Még a szomszéd 1,5 m-en visszavágta (állítólag betegeskedett, ő meg segíteni akart). Ez meg természetesen 2 másik fához is nagyon közel van. Ő is harcol a fényért, most úgy tűnik egész sikeresen, talán idén terem is, ha nem fagy el.
Igazából nem tudom, hogy mennyire jó módszer, de én egy öngyújtóval szoktam megperzselni a metszőollót és az ágvágót. Egyszerűbb, gyorsabb, "tisztább" megoldás, de a hatásosságában csak bízni tudok.
Zöldalakítás, zöldmetszés, de célszerű metszőollóval végezni, mert úgy sokkal kisebb a sérült felület, amin keresztül fertőződhet a fa. Nyáron a huszonharminc fokokban pár nap alatt beszárad a metszési seb. Azért nyáron is célszerű az esős, hűvös időszakot a metszéssel elkerülni.
Összességében: Egy elpusztult 10 - 15 - 20 éves, mázsa felett termő fát nem tudsz egy - két év alatt pótolni. Egy kajszi 5 - 6 évesen kezdhet érdemi termést hozni. Ha paranoia szinten vigyázol a növényi higiéniára, legfeljebb feleslegesen dolgozol, de ha kipusztul a kertből az az egy - két kajszi fa, a lekvárkommandónak sem jut, nemhogy pálinkának.
Összességében: Egy elpusztult 10 - 15 - 20 éves, mázsa felett termő fát nem tudsz egy - két év alatt pótolni. Egy kajszi 5 - 6 évesen kezdhet érdemi termést hozni. Ha paranoia szinten vigyázol a növényi higiéniára, legfeljebb feleslegesen dolgozol, de ha kipusztul a kertből az az egy - két kajszi fa, a lekvárkommandónak sem jut, nemhogy pálinkának.
Nagyon érdekes könyv, nekem is meg van, de nem vontam párhuzamot a gyümölcs fák és a bükkök lelki világa között eddig.
Metszheted, de szigorúan hosszabb távú száraz, meleg időjárást igényel, ami alatt beszáradnak a metszési felületek. Magasabb hőmérsékleten a gutaütést okozó gombák, bacik nem fertőznek. Ezért célszerű a melegebb időjárást és akár a virágzást is kivárni a metszéssel. Az időjárás előrét meg figyelni, figyelni, figyelni.
A szerszámokat (metszőolló, fűrész) tömény hipóval fertőtleníteni kell kezdéskor és egyik fáról a másikra áttérés alkalmával, különben átvihetsz egy csomó fertőzést egyik fáról a másikra (pseudomonas bacik, gutaütést okozó gombák, sharka vírus, stb). Be fognak rozsdásodni rendesen, de inkább egy metszőollót, vagy fűrészt kelljen élezni, mint egy tizenéves fát kivágni. Ha alakító metszést végzel, a nagyobb átmérőjű metszési felületeket tömény, éppen nem pépes bordói "lével" kend le (nevesítő szer kell bele!), majd ha megszárad, mehet a felületre az oltóviasz, olajfesték, vagy amit akarsz.
A szerszámokat (metszőolló, fűrész) tömény hipóval fertőtleníteni kell kezdéskor és egyik fáról a másikra áttérés alkalmával, különben átvihetsz egy csomó fertőzést egyik fáról a másikra (pseudomonas bacik, gutaütést okozó gombák, sharka vírus, stb). Be fognak rozsdásodni rendesen, de inkább egy metszőollót, vagy fűrészt kelljen élezni, mint egy tizenéves fát kivágni. Ha alakító metszést végzel, a nagyobb átmérőjű metszési felületeket tömény, éppen nem pépes bordói "lével" kend le (nevesítő szer kell bele!), majd ha megszárad, mehet a felületre az oltóviasz, olajfesték, vagy amit akarsz.
Az én nagyapám a durbincs sógorral szemzett, amikor el tudta dugni nagyanyám elől. S minden délután kint aludt az árnyékban, amikor még a tanyán laktak.
Más: metszés helyett (minimális metszés mellett) azért még próbálkozok majd a fiatal nem jó irányban menő hajtások leszedegetésével. Lehet hivatalosan ez is pikírozás, mint a paradicsomnál?
Más: metszés helyett (minimális metszés mellett) azért még próbálkozok majd a fiatal nem jó irányban menő hajtások leszedegetésével. Lehet hivatalosan ez is pikírozás, mint a paradicsomnál?
Szegény Pintér nagyapám jut eszembe, aki ha kint volt az "Illancsi" nagy szőlőben,a téglagyár mellett, de volt egy kisszőlő is pár fertállyal arrébb.
Ő nem nagyon metszett, inkább szemzett. (??) na mi volt az?
Ő nem nagyon metszett, inkább szemzett. (??) na mi volt az?
Elolvastam Peter Wohllebentől "A fák titkos élete" és úgy döntöttem, hogy semmit nem fogok metszeni (no eddig sem vittem túlzásba)
A kert nagy, a fákat úgy ültettem, hogy elférjenek nagyjából. A döntést segítette sok rész a könyvből, de volt egy meglehetősen érdekes:
bükkfaerdőben nézegette a kisebb fákat záródott lombkorona alatt és látott szemre 10 éves kis fácskákat, amik csak vegetálnak és arra várnak, hogy nyerjenek a "falottón" sok-sok fényt egy kidőlő öreg fa mellett.
No ezek a fák bizony 80 év körül voltak. Kifejtette az író, hogy ezek a fák (ha szerencséjük van, ami persze meglehetősen ritka) sokkal sűrűbb/ellenállóbb szövetekkel vágnak neki a felnőttkornak.
Illetve volt egy másik érdekes rész is arról, hogy a szárazabb helyen lévő fák sokkal jobban bírták a kifejezetten száraz periódusokat.
Mai gyümölcsészet: a gyümölcsfák sok öntözésével, agyontrágyázásával az ember jó kis "kigyúrt/felfújt", de nem túl ellenálló fákat nevel (a kezdetekről: szabadgyökér, gyökérmetszés, stb. ne is beszéljünk), ezeket metszi és növényvédőzi, amik szintén nem sokat tesznek hozzá szegény fák "immunrendszerének" erősítéséhez és ha nagyon lelkes, még a leveleket is összesöpri ősszel és felássa a talajt.
A kert nagy, a fákat úgy ültettem, hogy elférjenek nagyjából. A döntést segítette sok rész a könyvből, de volt egy meglehetősen érdekes:
bükkfaerdőben nézegette a kisebb fákat záródott lombkorona alatt és látott szemre 10 éves kis fácskákat, amik csak vegetálnak és arra várnak, hogy nyerjenek a "falottón" sok-sok fényt egy kidőlő öreg fa mellett.
No ezek a fák bizony 80 év körül voltak. Kifejtette az író, hogy ezek a fák (ha szerencséjük van, ami persze meglehetősen ritka) sokkal sűrűbb/ellenállóbb szövetekkel vágnak neki a felnőttkornak.
Illetve volt egy másik érdekes rész is arról, hogy a szárazabb helyen lévő fák sokkal jobban bírták a kifejezetten száraz periódusokat.
Mai gyümölcsészet: a gyümölcsfák sok öntözésével, agyontrágyázásával az ember jó kis "kigyúrt/felfújt", de nem túl ellenálló fákat nevel (a kezdetekről: szabadgyökér, gyökérmetszés, stb. ne is beszéljünk), ezeket metszi és növényvédőzi, amik szintén nem sokat tesznek hozzá szegény fák "immunrendszerének" erősítéséhez és ha nagyon lelkes, még a leveleket is összesöpri ősszel és felássa a talajt.
Úgy döntöttem kísérleti jelleggel nem metszem a kajszikat, hátha tovább bírják.