Agrometeorológia

Ez pro és kontra esete. Sebkezelés, ferde metszlap, minél egyenesebb vágás sokat számít itt is. A filmet megkeresem, érdekes lehet. Köszi.
Szerencsére sok helyen próbálkoznak spec fűmagkeverékkel a talajerózió ellen a szőlőkben.  De nyilván ez még mindig kevés. Sajnos sok olyan szőlőt is látni ahol 30-40 centis partfal van a sorok között, egyik oldalról szabadon a tőkék felső gyökérzetével.

Egy ismerős bácsinak a kertjében van egy pici pincéje (ezt így nevezik?) fele a földben fele a föld fölött, földdel takarva. azt mondja tavaszig bőven elállnak az almái.

Igen a tárolás! Egyelőre nincs mit tárolnom nyersen, de néhány év múlva probléma lesz itt is. Veremben gondolkodom, földtakarással, szellőzéssel. Esetleg hó (jég?) az aljára télen, arra meg szalma és utána mehet rá az alma. Persze a gázok miatt kéne valami minimális szellőzés is.
Állítólag régen ehhez egész jól értettek, majd utána kellene néznem.

A pogácsaalma nagyon bírja a strapát. A környékemen az 50-es években épült ikerházas utcákban az volt a sorfa. Ahol nem vágták még ki, ott még mindig terem mindenféle beavatkozás nélkül. A legtöbb már csonkolva lett, mert nagyra nőttek - ezt is kibírták a fák. Amúgy én szeretem is, karakteres íze van, szép, pitébe is jó. Egyetlen probléma, hogy megpöttyösödik hosszabb tárolás során, nekem legalábbis még nem sikerült hosszabb ideig úgy tárolnom, hogy ne jöjjön elő ez a probléma.

Persze a szőlőt metszeni kell, talán ezt senki sem vitatta, ott más problémák vannak/lehetnek (pl. talajerózió): Link

Metszeni pedig kell, különben táptalajt adunk a betegségeknek a sűrű lombkoronával is. Illetve a termőegyensúly felborul.
Metszésnél tele lesz apró sebekkel az egész fa (persze ha le lesz kezelve, úgy egy fokkal jobb).  Gyulai Ivánnak van egy kisfilmje a gyümölcsészetről, hogy - szerinte - hol rontjuk el a gyümölcstermesztést (nem a nagyüzemről szól, hanem a háztájiról!) Nekem nagyon érdekes volt (tudom már linkeltem korábban, de hátha...) Link

Szomszédban van egy pogácsa-alma fa. Lehet hozzáértő szemmel nem szép, de nekem gyönyörű. Többszöröse a normál almafáknak, sűrű lombkorona (mint egy igazi fa). Jobb években hatalmas termés, persze majdnem mind kukacos, de bőven marad a humanoidoknak is. A "gazdája" semmit sem csinál vele.
Na majd 2 hét múlva lefényképezem virágzás közben, valami ilyesmi lehetett az édenkertben is

Szőlőre volt is kísérlet a metszés nélküli megoldásra. Eleinte szép meg jó, pár év alatt egyre satnyuló termés, rövidebb vesszők, elöregedő tőke volt az eredménye.
Részemről ez a biomizéria nem működik. Szigorúan betartva a mikor miből mennyit használunk, milyen várakozási időket tartunk be működik.
Azt vallom az általam kontrollált növénytermesztés még mindig egészségesebb, mint a bolti ki tudja mivel kezelt, féléretten leszedett áru.

Metszeni pedig kell, különben táptalajt adunk a betegségeknek a sűrű lombkoronával is. Illetve a termőegyensúly felborul.

Fú, nagyon utálom a full édes almákat. Anyáméknak van Gála, mindig csak "gyerekalmának" hívom, mert a finnyásabb gyerek is biztos megeszi, mivel csak egy enyhe cukoríze van, aztán annyi. Pitébe sem jó a tök édes alma. Abszolút támogatom a régi almafajták megőrzését, ha lenne nagyobb kertem, akkor ültetnék én is, de nincs elég helyem.
Emlékszem, gyerekkoromban a szilva milyen közönséges gyümölcsnek, igénytelen fának számított. A házunk környékén több évtizede elhagyott szőlős- és gyümölcskertek voltak, zsákszám szedtük ott a szőlőt (igaz, noaht ) és a szilvát (kinézetre és ízre olyan volt, mint a Besztercei, de a fák el voltak vadulva, tüskések voltak). A dió sorsába most bele sem megyek...

A nemtudom szilva lekvárnak jó, na meg szilvóriumnak. Kaptunk 2 sarjat, ami kinőtt a faterék fája alatt. Ha nem fünyiróznék ez alatt is nőnének a kis sarjak. A törzsénél mindig bújik kifelé. Nem kell metszeni permetezni, csak lemosózni szoktam, meg az elszáradt vesszőket kivágni. A szomszédomnak is adtam sarjakat, elkezdte visszametszeni el is száradt. Ezt szeretem rá se kell bagózni és adja a nagy termést, jó lenne ha mindennel igy lenne, de, nem, ez is csak azért mert itt van a hazája. 

Dehogy akarok én bármit átnevelni  Egyszerűen csak kapnak egy esélyt  azok is, akik pár év múlva úgyis kiöregednének. Azt meg már írtam, hogy utána rezisztens fajták jönnek. A mostani időjárást nézve erősen szárazságtűrő fajtákban kell gondolkodnom....

Tényleg azért nincs íze a hagyományos fajtáknak sem, mert az eltarthatóság miatt érettlenül szedik le. Az utóéréssel a savak bomlanak, a keményítő cukorrá alakul, az enzimek bontják a szilárdságot adó pektineket is, de íz- és aroma anyagok nem keletkeznek. Egy alakalommal - hogy egy starking almafa ne szakadjon, törjön össze - egy cimborám kb. 60%-os méretnél leszedte a termése felét. Komposzt helyett  a kamrába vitte. Kínjában beérett, kiédesedett, de semmi alma-íze nem volt. Szekács ángyunk (nyugodjon békében) szavaival élve: "Se' íze, se' bűze, mint a rác Istók tót anyja valagának."

Összességében: Ha a zember ízletes, érett gyümölcsöt, lekvárt akar enni, jó pálinkát akar inni, termelje meg, készítse el maga, vagy bízza a felmenőkre.

Könyörgöm, Donnie: 

Ha valakinek nincs ideje a saját gyümölcsfái gondozására, növényvédelmére, és/vagy bio mániás, szakember segítségével keressen rezisztens fajtákat, de ne próbálkozzon kifejezetten érzékeny fajtákat "átnevelni". A károkozó gombáknak nincsenek természetes ellenségei. Kizárólag az időjárástól függ, hogy lesz-e termés, vagy akár túléli-e a növény az adott évet?

Az őszibaracknál, szőlőnél a metszést nem lehet elhagyni. Az ültetés utáni években az alakító metszés más gyümölcsöknél is feltétlen szükséges. A későbbiekben is lehet szükség némi korona-alakításra, pl. ha a zember nem akarja, hogy a termés súlyától ágak szakadjanak le.

Nem is tudom, én nem vagyok ekkora szilva fan Valószínűleg azért, mert néhány évvel ezelőttig csak a boltban találkoztam "szilvával". Kivéve pl. Szalafőn az októberben érő kisméretű nagyon finommal (Besztercei?).
Engem főleg az almák érdekelnek és ott szépen megfigyelhető az édes irányba eltolódás (braeburn, fuji), amik már értékelhetetlenül édesek, de ízük szinte nincs. Régen a golden is jó volt, mostanában az is totál ízetlen. De még a starkingokból is hiányzik a "gyerekkori" íz. Persze lehet ebben benne van az is, hogy éretlenül szedik le az almát.
Nem tudom ismered-e, de vannak Magyarországon "tündérkertek", amik elvileg azt a célt szolgálják, hogy a helyi fajtákat összegyűjtsék és a fák nagyobb korában lehessen vinni róluk oltóágakat (mondjuk génbank). Itt Cserszegen is van egy ilyen, most már lassan termőfélben lévő fákkal.
Szilvára visszatérve a kertünkben érő "helyi cserszegi" kisebb méretű szilvák nagyon finomak, a termésbiztonság - egyelőre - csapnivaló (bár ebben benne lehetnek a mostani tavaszi fagyok is).

Donnie: pls ne ültesd még ki a paradicsomokat. Én már egyszer megtettem ilyentájt. Lett utána még egy kör, asszem egyik sem élte túl. Nagyon nem tesz neki jót a reggeli hideg, akkor sem, ha nincs fagy. Plusz kiültetéskor hozzá kell szoknia az UV-hoz is és utána rendbejönni, ami a reggeli hidegekkel duplán nehéz nekik. Szedd le a virágokat, karózd ki és növögessenek bent (bár én tervezem, hogy az enyéim holnaptól nagyon fokozatosan kimennek majd az árnyékba napozni). Ha túl magasak lesznek, lehet vízszintesen elültetni, nekem eddig mindig bevált (sokkal nagyobb gyökértömeg és annak pozitív hatásai).

A Batul almáról olvastam már, egy erdélyi ismerősöm megígérte, hogy hoz majd, ott elég gyakori.
A Penyigei "nemtudom" szilváról is hallottam már, a leírás és a képek alapján nézegettem a környéken, hátha találok olyat. Majdnem biztos, hogy amibe Magyarpolányban belefutottam egy összeomlófélben lévő ház kertjének a szélén, az árokparton, az az volt. Nem magvaváló, kerek, ringlószerű, édes-savas. Úgy rémlik, hogy szeptember elején érett. Ránézésre lehettek vagy 40 évesek a gondozás nélküli fák, de teremtek szépen. Ez tavalyelőtt volt, amikor tavaly mentem csekkolni a helyzetet, addigra elkelt a telek, épült rajta az új ház. Nézegettem a fákat, erre odajött az újdonsült tulaj és kicsit mérgesen kérdezte, hogy mi járatban vagyok...? (Amúgy mondom, nem is a kertben voltak, hanem kerítésen kívül, az árokparton). Aztán legutóbb, amikor arra jártam, már sehol nem voltak a fák, kivágta őket a jóember, elejét véve annak, hogy "lopják a szilváját".
Amúgy az íze miatt nem ültetnék penyigeit. Nem rossz, de ha ettél már beszterceit...Persze tudom, hogy hiába álmodozik az ember arról az ízről, ha nem lehet a fajtával hosszútávon számolni, mert sarka vírus érzékeny. A Stanley-mmel is úgy vagyok, hogy nagyon édesre be tud érni, mutatós, nagy, de csak egy nagy cukoríz az egész, nincsenek zamatai. A Penyigei ilyen szempontból még jobb is, mert ott azért vannak némi savak is, még ha a szilvát nem is főleg a savai miatt szereti az ember, de legalább van valamilyen íze.

Alma: van egy ember Pórszombaton, aki árul régi magyar fajtákat (konténeres kiszerelés), vettem tőle 4 éve, nekem szépen nőnek nulla vegy mellett is (ha kell a telefonszáma, írj).
Tavaly az első termett is. Egy almát hagytam meg rajta, az hibátlan lett (az íze is), asszem batul. 20 méterrel odébb lévő OBI-s alma (előző tulaj): 2 alma lett rajta (már közepes fa, de a többi virág elfagyott), nyár közepére megnőttek az almák, aztán összekukacosodtak és leestek bőven érés előtt

Szilva: van itt egy helyi fajta (édesanyám váltig állítja, hogy besztercei, de én ebben nem vagyok biztos). Vannak évek, amikor jól teremnek, nagyon szépen nőnek, sőt túl szépen, tele van a kert sarjakkal. Ha erre jársz és még van helyed, szívesen adok.
Még az elején vettem nemtudom szilvát, meg valamilyen nagy méretű sárgán már édes ringlót is. Azok sem voltak még betegek sosem. A ringlót az elején kettévágtam kaszával (aztán öszeragasztottam celluxal ), azóta nő, mint a bolondgomba.

Igen, a növényfajták fontosak (lennének nálam is). Most már nem vennék őszit, hanem az itt helyben termő, kissé keserű, de amúgy finom verziót ültetném magról. Sokkal gyorsabban nő, tényleg nem kell permetezni és úgy sem lesz beteg.

Úgy kezdtem, ahogy ti. Bár nem volt benne annyi tudatosság. Ha most "bioban" utaznék, akkor azért használnék bizonyos szereket (réz), megválogatnám a növényfajtákat, figyelnék a társításokra meg ilyesmik (érdekes lehet a "rendes gyökérzettel" rendelkező, nem oltott fák nevelése is, amiről Amanita írt). Így talán lenne némi esély. Végül is cseresznyéből már tudom, hogy mi az, ami nem kukacosodik (Szomolyai fekete), mert a cseresznyét egyáltalán nem, a meggyet pedig csak monília ellen vagyok hajlandó permetezni. A két meggyem így megkucosodik, az egyik kb. 50%-ban (Pándi), a másik 100%-ban (ennek a fajtájára nem emlékszem). Ezek helyett most a Feketicsivel próbálkozom, még nem fordult termőre. Almánál nyomon vagyok (figyelgetem a felhagyott kerteket, hol milyen fajta terem gondozás nélkül is). Szilva: Stanley van, sajnos nem lehet megúszni permetezés nélkül. Egyik ismerősnek van valamelyik Besztercei, hihetetlen finom, hibátlan termése van permetezés nélkül is, pedig papíron teljesen esélytelen az is. Talán olyan helyen van a fa, ahol nagyon jól érzi magát, és így jó az immunrendszere, vagy nem tudom, annyira nem értek hozzá. Korábban volt egy másik fajta Beszterceim nekem is, de csak potyogott még úgy is, hogy permeteztem. Ennyit tudok hozzátenni a bio témához.

Kövess minket Amanitával
Pár gyengébb év után alakulhat akár jól is... 

Szerkesztési időn túl: A leggagyibb motoros permetezők hatósugara is legalább 10 m. Egy 8,5 m-es fa csúcsát 45 °-os szögben a talajszintről pont elérni vele, ha a sugár másfél m-es magasságból indul. Vagy rossz géphasználat, vagy kuka a gép.